Közegészségügyi és járványügyi szakértők, tervezők, építészek már most arra figyelmeztetnek, ha a nyilvános illemhelyek későbbi tervezése során nem hasznosítják majd azokat a tapasztalatokat, melyeket a mostani járvány során nyertek, úgy nagy esély van arra, hogy a közös helyiségek egy újabb járvány elszabadulásakor megkönnyíthetik a vírus terjedését, vagy éppen új pandémiákat is okozhatnak.
A mostani világjárvány új építési szabályok után kiált. Egyértelmű, hogy a jövőben már a tervezés fázisában szükség lesz arra, hogy a közegészségüggyel foglalkozó szakembereket is bevonják a munkálatokba, szerepük ne csak arra korlátozódjon, hogy a már megvalósult projekteknél utólag hívják fel a figyelmet a szükséges járványügyi intézkedésekre - írja a Guardian.
A javasolt újítások közé tartozna érintésmentes érzékelőcsapok felszerelése, teljesen öntisztító fülkék alkalmazása, illetve emberi érintkezést nem igénylő kijáratok kialakítása is.
Mindezek az ötletek – megvalósulásuk esetén – önmagukban is egy csapásra képesek lennének minimalizálni a fertőzött felületeknek való kitettség mértékét, ugyanakkor növelnék a bizalmat is a nyilvános illemhelyek használóiban, ami már önmagában is fél egészség.
Az Egészségügyi Világszervezet felhívja a figyelmet a hagyományos nyilvános WC-k kialakításának alapvető hiányosságaira. A világszervezet a mostani helyzetben még olyan kicsi, de alapvető dolgokra is óva int, mint a biztonságos kézmosás fontossága, és hogy a vírus elleni védelem érdekében az embereknek papír törülközővel kellene lezárniuk a csapot a kézmosás után.
Akik valamennyire próbálják a vírusfertőzés utáni világunkat elképzelni (és olyan elemi dolgokra is odafigyelnek, mint a kézmosás), megkockáztatják még azt is, hogy életünk hátralévő részében teljesen új módon fogunk kezet mosni, még akkor is, amikor mindenhol megkezdik a szigorú társadalmi korlátozások enyhítését.
Peter Collignon, az Ausztrál Nemzeti Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó professzora szerint a nyilvános illemhelyek esetében a legnagyobb rizikót a csapok és az ajtók felületei jelentik, a legújabb vizsgálatok ugyanis megállapították, hogy az emberi széklet is hordozza a COVID-19-et, márpedig érintés útján ezek a kórokozók is bárhová és könnyen eljuthatnak ilyen módon.
A professzor szerint sokkal több nyilvános illemhelyre lenne szükség a városokban, ugyanakkor ezeket olyan érintésmentes ajtókkal, csapokkal, egyebekkel kell ellátni, melyek révén a fertőzés (legyen az bármilyen is) átvitelének kockázata a minimálisra szorítható le.
Collignon, aki korábban a WHO szakértőjeként is dolgozott, most azt javasolja, hogy mindenki használjon kézi fertőtlenítőt a nyilvános illemhelyről való távozás után, mivel a kézmosás egy közös WC-ben gyakran egyet jelent azzal, hogy több olyan felületet, csapokat és ajtókat érintünk meg, melyek egyértelműen vírushordozók lehetnek.
