Néhány évtizeddel ezelőtt az étkezés biztosítása, a betevő falatról való gondoskodás is szinte a létfenntartásnak volt a megfelelője. A lakosság nagy része a napnak majdnem az egészét azzal töltötte, hogy munkájával a táplálékról gondoskodott. Így, aki a gőzölgő levessel teli tálat az asztalra tette, nagy súllyal bírt a család életében.
„Maga az étkezés nemcsak az evés helyzetét teremti meg, hanem a családi együttlétre, a napi beszámolókra, a családi kapcsolatok erősítésére is rendszeres alkalmat biztosít. Ezek közül kiemelkedik a vacsora, amennyiben sikerül az időpontját összehangolni, illetve a hétvégi ebéd. A reggeli sajnos túl sietős ehhez, az ebédet pedig a legtöbb családtag a munkahelyen vagy az óvodában, iskolában fogyasztja el”- mondta Szvetelszky Zsuzsanna társadalomkutató, szociálpszichológus
Sok édesanya igyekszik a család kívánsága mellett az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás szempontjait is figyelembe venni, így az alapanyagok beszerzésekor igyekszik a gyermekek fejlődésének leginkább megfelelő minőségű alapanyagokat beszerezni.
„Új trend a házi limonádék készítése, ami a készen kapható és kevésbé egészséges, esetleg túl cukros innivalók kiváltására szolgál, illetve a gasztronómiai műsorok elterjedése általában a főzés változatosabbá és egészségesebbé válását szolgálja. Egyre több gyerek uzsonnás dobozában látni barna kenyeret, és egyre inkább törekednek az édesanyák arra, hogy minőségi húskészítményekből és hozzávalókból állítsák össze gyermekeiknek a szendvicseket” – hangsúlyozta szakértő.
Fontos, hogy a gondoskodáshoz kapcsolódó tevékenységeket milyen kedvvel végzik, és hogy ez milyen hatással van a család többi tagjára. A családok életében az együtt töltött időnek, a közös étkezéseknek kiemelten fontos szerepe van, ekkor beszéljük meg a napi problémákat, egyáltalán beszélgetünk.
Az étkezés szociális háttere a családi együttlét biztosítása, ezen belül fontos tartalma a beszélgetés. Ezt mára valamennyire átvette a reggeli iskolába menet során az autóban töltött idő. Amikor van idő megbeszélni a dolgokat, ülünk és nem sietünk, hagyományosan ez a családi étkezés. Ha rendszeresen elmarad, akkor hiány keletkezik a család életében, nem áramlik eléggé az információ, és maradnak a hűtőre ragasztott cetlik arról, hogy főzelék a hűtőben, de vajat venni kéne.
A kutatás arra is rámutatott arra is, hogy a napi szintű gondoskodásért cserébe az édesanyák nem kapnak elég visszajelzést, bár nem is várják el. A családanyák 1/3-a gondolja, hogy több köszönet járna a gondoskodásért, a férjek azonban jóval nagyobb arányban gondolták ezt.
Ettől eltér a vasárnapi ebéd illetve más ünnepi alkalmak (mint a karácsony), amikor az édesanyáknak jól esne a konkrét köszönetnyilvánítás, hiszen ezek extra erőbefektetést igényelnek a főzés, a kivitelezés, és a tervezés, bevásárlás terén is. A főzésbefektetett energia pedig érezhető különbséghez vezet, ellentétben például a mosogatással (ami vagy készen van, vagy nem), tehát nincsenek igazi fokozatai. Érdekes eredmény, hogy a reggeli készítése, ami ugyanolyan extra erőfeszítéseket igényel egy édesanyától, aki így saját pihenésre fordított idejéből áldoz, mégsem kap érte olyan megbecsülést, mint más étkezések alkalmával.
Az édesanyák szerint a köszönetnyilvánítás leggyakoribb formái a szóbeli köszönet és a puszi, de a feladatok családtagok általi átvállalása is kiemelkedő helyen szerepel. Mindenesetre megállapítható, hogy az édesanyák gondoskodását nem lehet elégszer megköszönni és soha sem késő.
