Sokan úgy vélik, a rutinszerű koplalás a 20. század vívmánya, a hírességek hírneve megőrzésének, illetve sokak számára a hírességekhez hasonlóvá válásnak az egyik kétes eszköze. Az MTI érdekes összeállítása szerint viszont a szigorú étrendet követő sztárok korántsem számítanak új keletű jelenségnek.
Az önsanyargató hírességek egyik első mintapéldánya a 18. század végén, 19. század elején élt Lord Byron volt, aki már egyetemi évei alatt drasztikus diétába kezdett: kétszersülten, szódavízen és olykor ecetbe áztatott burgonyán élt. Byron azonban – legnagyobb bánatára és könnyed, légies költészete ellenére – inkább hízásra hajlamos volt, megszállottan méregette a súlyát, és – a mai hírességekhez hasonlóan – keményen meg kellett dolgoznia alakjáért. A költő jelentős kulturális befolyása miatt már akkor sokan aggódtak, hogy étkezési szokásai átragadnak a kor fiataljaira. Louise Foxcroft történész pedig állítja, hogy az angol romantikus költő az életmódjával jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a nagyközönség ma már szinte megszállottan követi nyomon a sztárok kilókkal vívott küzdelmeit.
A 19. század híres és híresen karcsú nőalakja Elizabeth von Wittelsbach, ismertebb nevén Sissi – az osztrák–magyar császár és király I. Ferenc József felesége – volt, aki rendkívül szigorú diétát és mozgásban gazdag életmódot írt elő magának. A férjénél jó pár centiméterrel magasabb Sissi mindössze 48 kilogrammot nyomott, és ha a fodrásza által naponta ellenőrzött derékbősége meghaladta a 49,5 centimétert, akkor egy falat ennivalót nem volt hajlandó lenyelni. Megszállottan tornázott, étrendjét gyakorlatilag hánytatók, hashajtók, narancsok alkották, némi erőlevessel vagy saját tehenének egy pohárnyi tejével kiegészítve.
A tudatos táplálkozási láz a 19. század folyamán szinte mindenkit magával ragadott: volt, akit a fogyás, volt, akit a hízás iránti vágya vitt rá a szigorú étrendre, orvosi italokra és porokra – olvasható a BBC brit közszolgálati médium internetes oldalán. Még Friedrich Nietzsche és Henry James is beállt a diétázók sorába: a német filozófus egy hagyományos kalóriaszabályozó diéta, míg az angol író és kritikus az amerikai Horace Fletcher táplálkozási szakértő (1849–1919) által kidolgozott módszer híve volt: minden falatot több százszor megrágott, mielőtt lenyelte volna.
Az 1920-as években aztán Hollywoodban tömegjelenség lett a fogyókúra. Egyetlen módszer sem volt túl drága vagy túl drasztikus a korszak hírességei számára, ahogyan a kedvenceiket utánozni kívánó közönség számára sem. A dollármilliárdokat forgató globális szórakoztatóiparban ma sem más a helyzet. Minden napra jut egy új csodadiétát ígérő könyv a bestsellerlistára, ám többségük csupán modern köntösben tálalja a korábbi tippeket, amelyeket most a kőkemény edzéssel és nem kis anyagi befektetéssel tökéletesre csiszolt hírességek népszerűsítenek.
A cikk a Piac&Profit 2012 februári számának NHD mellékletében jelent meg
