A kutatók elsősorban az ún. szerves halogénvegyületek hatására voltak kíváncsiak. Ebbe a csoportba tartozik például az igen mérgező dioxin több, gyakran használt növényvédő szer társaságában.
A Christian Sonne vezette kutatócsoport 55 hím és 44 nőstény jegesmedvét vizsgált meg. A kutatók kifejezetten a jegesmedvék szaporodásának visszaesése és a levegőszennyezettség között lehetséges kapcsolatot keresték. Mindegyik jegesmedve szervezetében magas koncentrációban voltak megfigyelhetőek a vegyületek, ami azzal magyarázható, hogy sok fókát esznek, amely utóbbiak felhalmozzák a vegyületeket vastag zsírrétegeikben.
A nőstények méhének valamint a hímek heréjének és péniszcsontjának (baculum) mérete átlagosan egyaránt kisebb volt, mint a korábbi értékek. (A nagy péniszcsont igen fontos szempont a jegesmedvék sikeres párzásának szempontjából.) 'Úgy véljük, hogy hasonló jelenségek megfigyelhetőek lennének az emberi reproduktív szerveken is, hiszen mi magunk is halogénvegyületekben gazdag táplálékokat fogyasztunk' -mondta Sonne.
