Czére Andrea, a kiállítás kurátora elmondta, hogy a kiállított művek tizenegy fejezetre osztva mutatják be a XVII. és XVIII. század legfontosabb művészeti irányzatait, központjait, témaköreit; a kronológiai sorrendet is szem előtt tartva vonultatják fel a mértékadó művészek rajzait. A május 12-ig látható tárlaton a klasszikus, ideális táj, a mitológiai és a történeti témák mellett az akt, az életkép, valamint az állatábrázolás is helyet kapott.

A főigazgató kiemelte, hogy ez nem egyirányú gesztus, ugyanis ősszel a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből válogatott németalföldi rajzokból nyílik majd kiállítás a Louvre-ban. Megemlítette, hogy a párizsi múzeummal a jövőben is lehetséges hasonló együttműködés.

A Szépség vonalai először a lotaringiai iskola francia manierista alkotóit mutatja be. A következő szakasz a barokktól a görögös klasszikus stílusig, az úgynevezett párizsi atticizmusig terjedő irányzatok alkotásairól ad képet, ezt pedig a Párizstól Versailles-ig: a nagy dekorációk című rész követi. A zárórészben városi és vidéki életképeket, tájrajzokat mutat be a tárlat, majd a két ellentétes esztétikai irányzat, a neobarokk és a neoklasszicizmus képviselőinek az alkotásaival zár. (MTI)