Normális esetben e hatások elmúltával a vérnyomás visszatér az eredeti értékre.
Általánosan elfogadott szabályok szerint, megegyezés alapján, normális az a vérnyomás, ami felnőtt emberben, ülő helyzetben, szívmagasságban lévő mandzsetta (a vérnyomásmérő tépőzáras, felfúvódó része, melyet a felkarra tekerünk) és vérnyomásmérő esetén 140/90 Hgmm alatt van. Akármelyik érték magasabb ennél, magas vérnyomásról beszélünk. (16 éves korig a normális vérnyomás ennél alacsonyabb.)
Kóros esetben a megemelkedett vérnyomás nem csökken rövid idő elteltével a normál tartományon belüli értékre, és kialakul a magasvérnyomás-betegség (hipertónia). Hipertóniáról tehát akkor beszélünk, amikor a vérnyomás értéke tartósan meghaladja a normál tartomány felső határát, amely értéke napjainkban 140/90 Hgmm.
A magasvérnyomás-betegség szinte mindenki számára ismerős, nincs olyan család, ahol ne fordulna elő. Statisztika alapján a hazai társadalom körülbelül egynegyede érintett, de ez az arány az életkor előrehaladtával egyre nő, és a 65 év feletti korosztályban minden második, 75 év felett már háromból két embernek magasabb az alap vérnyomása a még egészségesnek tekintett értéknél.
A vérnyomás emelkedése általában alattomos módon, fokozatosan kezdődik. A klinikailag már hipertóniában szenvedő beteg legtöbbször későn, több évvel a kezdet után "veszi" észre, hogy valami nincs rendben. Leggyakoribb jel lehet a hirtelen vérnyomáskiugrás (fejfájás, ájulás, szédülés, hányás kíséretében), fejfájás, terheléskor jelentkező nehézlégzés, szívdobogás, látászavar, vagy valamilyen szövődmény fellépte. A szövődmények kialakulása legtöbbször már visszafordíthatatlan állapothoz vezet. A magas vérnyomás terhet jelent a szívnek, növeli oxigén igényét, csökkenti vérellátását, ezzel szívinfarktushoz, szívritmuszavarhoz, tüdőödémához vezethet. Emellett károsítja a vesét, veseelégtelenséget okozva, az agyat, agyvérzést okozva, és az ereket, melynek érelmeszesedés az eredménye.
A hypertonia létrejöttében szerepet játszó főbb kockázati tényezők:
- Örökletes tényezők: ha gyakori a családban a hipertónia, növekszik a hajlam az utódok körében is.
- Életkor: az életkor előrehaladtával gyakoribb a magasvérnyomás-betegség, illetve emelkedik a szisztolés vérnyomás értéke.
- Testsúly: túlsúlyosaknak, elhízottaknak gyakrabban lesz hipertóniája.
- Alkoholfogyasztás: emeli a vérnyomást, a gyógyszerek többségének hatását megváltoztathatja.
- A nagy mennyiségű konyhasó fogyasztása általában, de különösen a sóérzékeny személyeknél vérnyomásemelő hatású.
- Testmozgás hiánya.
- Stressz.
- Dohányzás: emeli a vérnyomást, de a gyógyszerhatást is befolyásolhatja.
Mindezek vagy direkt hatást gyakorolnak a vérnyomásra, vagy egymás hatását erősítik, siettetik az érelmeszesedést és az érbetegségek megjelenését.