A sejtek szerveket, a szervek embereket alkotnak. Az emberi test alapegységei, a sejtek normális esetben a szervezet igényeihez igazodva születnek, osztódnak, majd pusztulnak el. Normális esetben. Olykor viszont a természet törvényét megszegve nem halnak el, és nem egyszer ez az új élet teremtésére hivatott szervben következik be. A méh életet adhat, de el is vehet.

A méhrák egyetlen "kegyes" jellegzetessége, hogy elsősorban nem a nemzőképes nőket támadja meg. A kórság főleg az 50 év feletti asszonyokra jelent veszélyt.

A szervezet fintora, hogy a méhrák kialakulásának rizikófaktorát megnyomja a magas ösztrogénszint, tehát annak a női nemi hormonnak a gyors termelődése, ami ha a terhesség alatt nem ugrik meg kellőképpen a szervezetben, vetélést eredményez. A magzat fejlődéséhez létszükségletű hormon a klimax időszakában és azt követően már nem az életet szolgálja.

Azokat a nőket, akik nagyon fiatalon kezdtek menstruálni, esetleg későn klimaxolni, vagy nem voltak terhesek, jobban fenyegeti a veszély, mivel szervezetük hosszabb ideig volt kitéve az ösztrogén hatásainak.  

A túlsúlyos nők szervezete is többet termel ebből az ellentmondásos hormonból, mint a normál testsúlyú asszonyoké, így az elhízás és az ahhoz kapcsolódó tünetek, mint például a magas vérnyomás és a cukorbetegség szintén növelik a méhrák kialakulásának esélyét.

Az orvostudomány és a szervezet közös csapdája, hogy a mellrák gyógyításában egyik legeredményesebbnek bizonyuló gyógyszer, a Tamoxifen szintén megnyomja a méhrák kifejlődésének rizikófaktorát.

A betegség megelőzésének egyetlen módja a rendszeres szűrővizsgálat, ami minden idősödő nő számára ajánlott, pláne, ha érinti az említett rizikófaktorok valamelyike.

BB