Néhány szempont egy tapasztalt rendezvényszervezőtől:

Hol legyen?

Nyáron természetesen mindenki kerthelyiséges, vagy teraszos helyszínt szeretne az esküvői ebédnek, vagy vacsorának. Ám az ilyen étterem kevés, főleg ha nagyobb, 80-100 fő feletti a létszám. Megbízható megoldás lehet, ha a kert egy része, vagy a terasz lefedhető eső ellen védő sátorral, kinyitható vászontetővel.

Nagyon divatos a hajón szervezett étkezés, ám a létszám itt is behatárolja a lehetőségeket.

Több party service cég is rendelkezik már nagyméretű sátrákkal, ami lehetőséget ad igazi szabadtéri rendezvényre. Ám, az eső itt is közbeszólhat, így mindenképpen akkora méretet válasszunk, ahol rossz idő esetén a "táncparkett" is elfér a sátorban.

Kompromisszumos megoldás a zárt helyen szervezett étkezés, de az mindenképpen légkondicionált helyszín legyen!

Ha több kisgyerek is lesz a násznépben, alakíttassunk ki az étterem, vagy a sátor valamelyik sarkában játszósarkot számukra. Akár úgyis, hogy a játékokat mi visszük, vagy a gyerekek szüleit kérjük meg, hogy hozzanak magukkal. Bár nagyon aranyosok a kicsik, amikor táncolnak, az asztalok közötti futkosásuk azonban előbb-utóbb zavaró lesz mind a vendégeknek, mind a személyzetnek. Vagy halálra unják magukat, és 1-2 óra múlva elkezdik nyúzni szüleiket, hogy menjenek már haza.

Milyen legyen az étkezés módja?

Ültetett, teljes egészében felszolgálással biztosított étkezést csak kis létszámnál, nagyon homogén társaságnál válasszunk. Egy fix menü mellett dönteni nagyon kockázatos, hiszen nem biztos, hogy mindenki szeretni fogja a kiválasztott fogásokat. 50 fő feletti létszám pedig számítani lehet arra, hogy egy-egy fogás felszolgálása hosszabb időt vesz igénybe: így a társaság egy része már eszik, míg a többiek még várnak, vagy az elejének kihűl az étel, mire a vége megkapja.

Az ideális, és legdivatosabb megoldás az un. ültetett állófogadás, amikor mindenkinek van ülőhelye, de a büféasztalokra kitett fogásokból mindenki maga választ, a személyzet pedig segít a tálalásban.

Divatos megoldás - főleg nagy létszámnál - a két helyszínes buli. A rendezvény egy valódi állófogadással indul, ahol a pincérek hordják körbe az apró, kézzel ehető falatokat, s mindenki szabadon mozog a helyszínen.  A magas, "könyöklő" asztalokon kívül, azonban állítassunk be néhány valódi asztalt, székekkel, vagy csinos padokat, kanapékat hogy az idősebbek le tudjanak rendesen ülni. Az állófogadás után azután a fiatal korosztály átvonulhat egy másik helyszínre, esetleg pont a törzshelyükre, ahol kezdődhet a hajnalig tartó zenés-táncos buli, egy másik állófogadás, vagy ültetett büfévacsora keretében.

Mi legyen a menüben?

Fix menüt csak akkor válasszunk, ha biztosak vagyunk benne, hogy mindenkinek ízleni fog, vagy előre tudjuk, hogy ki a vegetáriánus, vagy az epebeteg, s nekik eleve olyan menüt rendelünk.

A büféasztal fogásainak kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy a vendégek ne essenek majd a "bőség zavarába"! Az étteremek szeretik rábeszélni a szervezőket a minél változatosabb összeállításra, mert ez nekik mindig plusz bevételt jelent! Tudni kell ugyanis, hogy a tervezett összlétszámnak megfelelően adagolják ki az egyes fogásokat (az egyes fogások adagszáma összeadva adja ki a teljes létszámot), s ha sokféle van, könnyen előfordulhat, hogy az egyik étel pillanatok alatt elfogy, így kénytelenek vagyunk utánrendelni. A többi fogásból pedig megmarad, ami azután megy a kukába, de ki kell fizetni.

A bűvős szám általában a 3. Háromféle hideg előétel, háromféle leves, stb. S ezen belül jól kell dönteni: legyen egy-egy egyszerűbb, házias jellegű fogás, egy rafináltabb, pl. mediterrán jellegű, s egy csípősebb-fűszeresebb, a harsány ízek kedvelőinek.

Külön kell gondolnunk az esküvői tortára, amit nem minden étterem tud elkészíteni, s ha lehet, ne bízzuk rájuk az elkészíttetést sem. Válasszunk mi magunk cukrászdát, ahol elkészíttetjük, s oda szállíttatjuk. Ezt az éttermek többsége meg is engedi. Italt azonban a legtöbb helyen nem engednek bevinni, vagy csak un. "dugópénz" ellenében.

Az italok kiválasztásánál is legyünk előrelátóak. Ne legyen túl sokféle, mert az egyesek arra csábít, hogy mindenből igyon, s idő előtt lerészegedjen, erősen rontva az esemény hangulatát.

Feltétlenül gondoskodjunk néhány tartalmas fogásról a késői, éjfél utáni órákra, nem csupán azért, mert a társaság megéhezik, hanem, hogy az időközben elfogyasztott alkoholmennyiség felszívódásáról is gondoskodjunk.

Ülésrenddel, vagy anélkül?

Bármennyire is sok fejtörést okozhat, hogy kit, kivel ültessünk össze, mégis tanácsos ülésrendet készíteni.  Ne csupán a korosztályok összeültetésére figyeljünk, hanem arra is ügyeljünk, hogy minden asztalhoz jusson legalább egy-egy olyan rokon, vagy barát, aki jól "kommunikál", könnyen teremt kapcsolatot, s pillanatok alatt képes "összehozni" asztaltársaságot, akik közül általában nem mindenki ismeri egymást. A vacsora végével aztán általában úgyis felbomlik az ülésrend, s ki-ki átül hosszabb-rövidebb időre egy másik asztalhoz beszélgetni.

A zene

Bármilyen típusú étkezést választunk, zene és tánc nélkül nem esküvő az esküvő. Mi magunk is szerződtethetjük a zenészeket, akiket már hallottunk játszani más rendezvényen. Ha nincs ilyen, akkor az étterem is tud szerződtetni, de csak akkor fogadjuk el, ha van lehetőségünk meghallgatni őket, és megismerni stílusukat, repertoárjukat még az esküvőnk előtt.

Divatos megoldás, hogy DJ-t  hívnak, akinek odaadhatjuk ráadásul kedvenc CD-inket is.

Higgyék el, megéri gondosan megtervezni az étkezést, mert ezzel tehetjük legemlékezetesebbé a násznépnek is házasságkötésünket. Hiszen mindenkit a "hasánál lehet a legjobban megfogni"!