A nemi nyelv kifejezés magába foglalja azt a meggyőződést, miszerint a férfi és a nő társalgási dialektusokat inkább két eltérő kulturális dialektusnak foghatjuk fel. Tannen azzal is foglalkozott, hogy az emberi kommunikációjuk nemek szerinti megkülönböztetése a legtöbb nő és férfi számára sértő.

Érdekesség, hogy Szibériában jóval lágyabban beszélnek a nők, mint bárhol a világon. A legnagyobb különbség a két nem kommunikációjában, hogy a nők kapcsolatorientáltak, míg a férfiakat a státuszorientáltság jellemzi. A nők mindenek előtt emberi kapcsolatokat keresnek, a férfiakat pedig első sorban a státusz kérdése foglalkoztatja.

Egy férfi szerint nő és férfi között nincs barátság. Mert egy férfi, csak akkor mutat érdeklődést egy nő iránt, ha némi feszültséget érez a kapcsolatban. A nő viszont képes úgy is fenn tartani kapcsolatot egy férfival, hogy nem akar tőle semmit.

A férfiak kommunikációja információ központú, ezzel a szemben a nők érzelem központúak. A "népi bölcsesség szerint a nők többet beszélnek, mint a férfiak. Főleg privát társalgások során a nőknek be nem áll a szájuk. Alice Walker szerint a nő azért szeret bele a férfiba, mert egy "óriási fület" lát benne. A férfiak a beszélgetésben meg akarják szerezni a hatalmat, fegyverként használják a beszélgetést. Tudják, hogy a nőt csakis kommunikáció útján tudják megszerezni. A legtöbb férfi nem szereti, ha a nő az élete apró részleteit meséli el. A férfiak monológ stílusa tájékoztatásra alkalmas, nem pedig kapcsolatteremtésre.

A férfiak több történetet mesélnek, mint a nők, és sajnos leggyakrabban vicceket. Ha pedig nem vicces történetekkel szórakoztatják a gyengébbik nemet, akkor olyan sztorit mondanak el, amelyekben hatalmas akadályokat leküzdő magányos hősök szerepelnek. A nők inkább a másokról mesélt történeteikkel próbálják meg kifejezni a közösség utáni vágyukat. Ezért mondják, hogy a nők pletykásabbak, mint a férfiak.

A nő mindig figyel, igyekszik szemkontaktust teremteni, bólogat, állandóan visszajelzéseket ad. A státuszorientált férfiak számára viszont az aktív figyelem azt jelenti, hogy "egyetértek veled". És ebből a nők általában arra következtetésre jutnak, hogy a férfiak nem figyelnek, ami persze nem feltétlenül igaz. A férfiak nem igazán szeretik, ha szavukba vágnak, pedig a nő csakis azért teszi ezt, hogy kinyilvánítsa véleményét és odafigyelését. A férfiak minden egyes félbeszakítást a beszélgetés irányítása fölötti kontroll elvesztéseként értelmeznek.

A nők többet kérdeznek, és ezt azért teszik, hogy kapcsolatot teremtsenek a másikkal;ám a férfiak számára ez bizonytalanságot mutat.

A férfiak hajlamosabbak a konfliktusok kezdeményezéseire, bár ők higgadtabban kezelik a konfliktusokat, ezért nehéz őket sakkban tartani. A nők számára viszont a konfliktus veszélyt jelent a kapcsolatra.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a másikban a van a hiba, mikor kommunikálunk. Pedig csupán két különböző kultúráról van szó, amiket meg kell érteni.