Anna (39) írja: "Tizenkilenc évesen veszítettem el szüzességemet. Fülig szerelmes voltam Mátéba. Vágyódtam utána, a testi kapcsolatra. Amikor sor került rá, valami fenséges érzést vártam, amiről mindig álmodtam. Csakhogy nem éreztem semmit. Végül szakítottunk. Mátét még két férfi követte. Végül megtanultam az orgazmust, de csak önkielégítéssel. Szeretkezéskor valahogy soha nem jött össze. A negyedik partnerrel végre elértem a csúcsot."
A férfiaknak miért nincs problémájuk?
Anna esete eléggé gyakori. Mivel viszonylag későn kezdte a nemi életet, orgazmuskészsége valószínűleg nem fejlődött ki. Ha ezt előre tudta volna, sok szenvedéstől és kisebbségi érzéstől megkímélhette volna magát. És még lényegében szerencséje is volt. A nők bizonyos százalékának ugyanis az élete végéig nem sikerül a nemi gyönyör csúcsát elérni.
Vannak, akik belenyugszanak, vannak viszont olyanok, akik egész életük folyamán gyötrődnek amiatt, hogy valamiről lemaradtak. Bármilyen kellemes érzések is kerítik hatalmukba, soha nem adják át magukat teljesen ennek az érzésnek. Mindig arra gondolnak, hogy az a bizonyos dolog egyszer csak bekövetkezik. Csakhogy az orgazmus egyik legnagyobb titka, hogy minél jobban el szeretnénk érni, annál nehezebben jön.
Miért épp a nők szenvednek az effajta problémákban? A férfiak orgazmusával kapcsolatos problémák sokkal ritkábbak, a nők esetében viszont napirenden vannak. A nőknek csak a 30 százaléka ér el minden szeretkezéskor orgazmust, 50 százalék csak időnként, 15 százalék ritkán, 5 százalék pedig soha az életben.
Arról, hogy bekövetkezik-e az orgazmus, nem a nemi szervek, hanem az agy dönt, pontosabban annak egyik része. Itt összpontosul minden információ, amit a nemiséggel kapcsolatban gyűjtöttünk: a vágy erőssége, amely genetikailag adott, a szexszel kapcsolatos vélemények, amelyeket a szülői házból hoztunk magunkkal, a kellemes érzések, esetleg a szexuális trauma, amelyet életünk folyamán szenvedtünk el.
A csúcs felé az agyon keresztül vezet az út
Az agy természetesen azt is észleli, nem vagyunk-e stresszben, nem vagyunk-e éhesek, szomjasak, nem fázunk-e. Mindez befolyásolja, mennyire tudunk ellazulni, mennyire tudjuk magunkat átadni a kellemes érzéseknek.
Ha kísérleteink állandóan eredménytelenek, nem csak a szeretkezés technikájában kell a hibát keresni. Azt is figyelembe kell venni, hogy például nem vagyunk-e túlságosan fáradtak vagy idegesek, vagy hogy a tudat alatt nem zavar-e bennünket valami partnerünkön.
Hogy jó legyen...
Az is akadályozhatja az orgazmus elérést, ha gyermekkorunkban szüleink azt hangoztatták, hogy nem illik örömet keresni a nemi életben. Hát még ha gyermekkorunkban szexuális traumát éltünk át? Ezek a problémák azonban inkább a pszichológusra tartoznak.
Az orgazmussal kapcsolatos problémák szempontjából a legfontosabb tanács: ne igyekezzen minden erejével a gyönyörre, ha lehet, rövid időre felejtse el. Élvezze a szeretett férfi közelségét, azt tegyék egymással, ami a másiknak jó, s talán az orgazmus is bekövetkezik. Engedje szabadjára gondolatait. Ne kösse őket izgalmi szintjéhez. Lehet, hogy bekövetkezik az orgazmus, s ha mégsem, akkor legalább jól fogja magát érezni.
A női gyönyör anatómiája
Csikló: A csikló tulajdonképpen elkorcsosodott hímvessző, tehát működésében is hasonlít hozzá. Számos érzékeny idegvégződés és apró erek vannak rajta. A nemi aktuskor megtelik vérrel és megmerevedik. Ebből logikusan következik, a nők többsége számára fontosabb a csikló ingerlése, mint a pénisz mozgatása a hüvelyben.
G-pont: Ernst Grafenberg német nőgyógyász 1944-ben hívta fel a figyelmet a hüvelyfal elülső falán található pontra, amelynek ingerlése a nők 50 százalékánál nemi izgalmat, sőt orgazmust vált ki. A G-pont a hüvelybemenettől 5-7 cm-re helyezkedik el, ujjal is kitapintható. Felvetődik a kérdés: miért van az, hogy némely nő szexuális izgalommal válaszol a G-pont érintésére, másokat viszont teljesen hidegen hagy.
Forrás: www.ujszo.com
