A siker legfőbb terepe a munka. A munkában megvalósított eredményeket tudjuk leginkább sikerként elkönyvelni. Ezzel természetesen együtt jár a pénz is, ami szintén a siker egyik fontos mércéje. Azonban a nők és a férfiak a munka világában eltérő helyzetben vannak.
Az elmúlt húsz évben olyan történelmi társadalmi és gazdasági változások zajlottak le, mely eredményeként a nők először tehették meg, hogy valóban megválasszák és megtervezzék az életútjukat - tartja Catherine Hakim, a London School of Economics szociológia professzora. A közelmúltban végeztek egy kutatást, mely során 3700 embert kérdeztek meg Britanniában és Spanyolországban a munkavállalási preferenciáiról.
A modern társadalmakban három alapvető munkavállalói preferencia különböztethető meg. A nők kisebbsége (nem egészen harmada) "munkaközpontú", ugyanennyien "otthonközpontúak" és a többség valahol a kettő között áll. Ők azok, akik mindkét világból a legtöbbet akarják kihozni, azaz kombinálni akarják a családi elfoglaltságokat és a munkát. Ez azt jelenti, hogy ők sohasem fognak elsőbbséget adni a fizetésért végzett munkának. Mivel ahhoz, hogy valaki feljusson a legmagasabb pozíciókba, a munkát kell preferálnia, így azok a nők, akik a két világ között egyensúlyoznak, aligha fognak feljutni a csúcsra. Ezért van, hogy a vezetői munkakörökben a létszám 2:1 a férfiak javára.
Pedig az Európai Bizottságnak épp az a célja, hogy csökkenjen a nők foglalkoztatási diszkriminációja. A professzornő szerint az Európai Bizottság által meghirdetett cél, a nemi diszkrimináció megszüntetése ilyen alapokon, ha az emberek szabad döntésére bízzuk lehetetlen. Az adminisztratív eszközökkel lehet némi sikert elérni, de az nem elegendő.
A karrierépítésnek Európában (Hakim tapasztalatai szerint) ma nincsenek szexista alapjai. Minél magasabb pozícióba jut valaki, a munkaköre annál inkább bekebelezi.
Hakim szerint eléggé vitathatóan úgy vélik, hogy fiziológiai különbségek is közrejátszanak a férfiak sikeresebb karrierépítésében. A tesztoszteron nevű hormon a presztízs, az elismertség, a pénz, a dicsőség, a hatalom és a státus hajszolására kényszeríti a férfiakat. Eközben a nők a privát szférájukban találják meg az elismerést, s az otthonuk rendben tartása, a gyermekek nevelése sokkal fontosabb számukra, semmint a siker kergetése. Ez csak akkor változik némiképpen, amikor a gyerekek felnőnek, s a nők szabaddá váló energiáikat a munkába ölik.
Catherine Hakim professzor végül megállapítja, hogy érdekes megfigyelni azokat a férfiakat, akiknek a felesége jól fizető állásban van. Szinte kinyílik számukra a világ, s olyan önmegvalósító akciókba kezdenek, amelyekre a hagyományos férfias karrierutakon még csak gondolni sem mertek. Felfedezik művészeti ambícióikat, egyre többet foglalkoznak a hobbijukkal. Sőt, sokan feladják állásukat, s "férfihoz méltóan" önálló vállalkozásba kezdenek.
Hakim professzorasszony nem beszél arról a bizonyos üvegplafonról, mely a nők sikere felett lebeg. A jövő héten folytatjuk a siker témát és erről is szó lesz!
