A nyár a legveszélyesebb időszak a gyomornak és a beleknek. Egyrészt az utazások, nyaralás alatt, vagy csak egyszerűen a strandon könnyelműségből, vagy kényszerből kevésbé figyelünk arra, hogy az étel, ital, amit fogyasztunk megfelelő-e higiéniai szempontból, illetve otthon, még a hűtőben is könnyebben romlik az étel. Másrészt a szabad levegőn, az élő vizekben, vagy a medencék vizében is sokkal több a kórokozó, éppen a meleg miatt. Így aztán könnyen jön a gyomorrontás, vagy a bélfertőzés, ami arra kényszerít minket, hogy csak percekre mozduljunk el a WC közeléből. Jobbik esetben megússzuk ennyivel, rosszabbik esetben azonban akár kórházban, infúzióra kötve találhatjuk magunkat, vagy gyermekünket.
A hasmenést vírusok, vagy baktériumok is okozhatják.
A leggyakoribb sajnos a rotavírus, ami igen heves tüneteket produkál. A hasmenés mellett hányást is okoz, s így akár 1-2 óra alatt is felléphet a kiszáradás veszélye. A megoldás a folyadék és sóvesztés pótlása, ám mit tegyünk, ha semmi nem marad meg bennünk, vagy a gyerekben? Egyetlen, régi módszerrel érdemes próbálkozni: 10 percenként adagolni egy-egy evőkanálnyi folyadékot. Ha 1 óra alatt legalább nem hányja ki a beteg a folyadékot (hasmenés sajnos még lehet), akkor drukkolhatunk, és a következő órában megpróbálhatjuk 2 kanálra emelni a folyadék bevitelt. A harmadik órában már próbálkozhatunk negyedóránként fél decivel, és így tovább fokozatosan, és apránként emelve az adagot. Folyadékként a sima, szénsavmentes ásványvíz, vagy a tea a legjobb, de ne legyen benne, vagy csak nagyon kevés cukor, és mindenképpen tegyünk bele sót. (1 literhez legalább egy csapott mokkáskanálnyit)
A kiszáradás veszélyét két egyszerű tünetből állapíthatjuk meg: egyrészt, hogy a beteg bőre nagyon száraz, pergamenszerűvé válik, másrészt, hogy nem pisil. Ha ezeket a jeleket tapasztaljuk, s ráadásul a folyadék sem marad benne 1-2 órán belül, akkor azonnal irány a kórház! Akár otthon sikerül a folyadék bevitelt megoldani, akár infúzióra kerül a beteg a rotavírusosos fertőzés - megfelelő diéta mellett - általában néhány nap alatt levonul, és csak ritkán okoz szövődményt.
A másik nagy nyári veszély a szalmonella fertőzés, amelyet baktérium okoz, és romlott - nem kellő gondossággal elkészített - ételtől lehet kapni. A legveszélyesebbek a tejjel, tejtermékkel, tojással készült ételek. A fagylaltok azért különösen veszélyesek a szalmonella szempontjából, mert a nem kellő higiénia körülmények miatt a főzéskor bekerült szalmonella a fagyasztás miatt megáll a szaporodásban, ám amint "melegebb" hőmérsékletre, a kiszolgáló pultba kerül, azonnal elkezd tovább szaporodni, majd persze folytatja az emberben.
Tünetei nem csupán hevesek és erősek, hanem veszélyesek is, ezért szigorú orvosi ellenőrzés szükséges, tehát általában kórházban köt ki a szalmonellával fertőzött beteg.
A harmadik leggyakoribb - hasmenést okozó - mikroorganizmus a coli baktérium, amely "normál" esetben a székletben tanyázik, és a WC-be kerül. Nem csupán úgy fertőzhet, hogy otthon a WC használata után elfelejtünk kezet mosni, hanem az élővizekben és a medencék vizében is bőségesen találkozhatunk vele. Tünetei kevésbé hevesek, mint a másik két korokozóé, viszont a betegség lefolyása, és így kezelése is hosszabb.
Mit tegyünk, hogy lehetőleg elkerüljük ezeket a fertőzéseket?
1.) Strandon a büfében, vagy bárhol járunk, az étteremben lehetőleg csak frissen sült, grillezett ételeket válasszunk!
2.) Fagyizni csak nagyon megbízható, jól ismert és kipróbált helyekre járjunk! (A szalmonella ugyanis bármikor előfordulhat, ott, ahol nem tartják be a készítés higiéniai előírásait, így az ismert helyekről azt is tudhatjuk, hogy ott még nem fordult elő) Ha strandon, vagy külföldön vagyunk, vegyünk inkább jól ismert márkájú, kész jégkrémeket, miután meggyőződtünk arról, hogy megfelelően (fagyasztóban) tárolják őket
3.) A friss gyümölcsök nyáron különösen csábítanak arra, hogy azonnal beleharapjunk, és oltsuk szomjunkat! De ugyanúgy mint más szezonban mindig jó alaposan mossuk meg, otthon is, házon kívül is!
4.) Ha külföldön vagyunk, lehetőleg tartózkodjunk a csapvíz fogyasztásától. Még akkor is, ha a szállodában, strandon ki van írva, hogy a víz iható. Minden országban másképp kezelik az ivóvizet, s attól is hasmenést kaphatunk, ha olyan szer van a vízben, ami gyomrunknak, beleinknek szokatlan. Kizárólag palackos, lezárt innivalót vásároljunk, bárhol járunk is.
5.) Soha ne fogyasszunk éretlen gyümölcsöt, mert könnyen vérhast okozhat!
6.) Főleg kisgyerekeknél nehezen elkerülhető, hogy a játék hevében beleigyanak a medence, vagy a tó, folyó vizébe.
Jó szívvel adom tovább azt a módszert, amit annak idején az én gyerekorvosom alkalmazott. Írassanak fel a gyerekorvossal egy általános bélfertőtlenítő gyógyszert, s abból vegyen be a gyerek mindennap 1 szemet. Akkor is, ha van tünete, akkor is, ha nincs. Nálunk bevált. Soha nem volt gondunk nyáron hasmenéses betegséggel, pedig rendszeresen jártunk strandra és a Balatonra.
A külföldre utazóknak a fentieken kívül még azt tanácsolom, hogy utazás előtt konzultáljanak az utazási irodával, nemzeti idegenforgalmi hivatallal, vagy akár nézzenek utána az interneten, hogy az adott országban mire kell még figyelni, annak érdekében, hogy a nyaralást, vagy annak egy részét ne a toaletten, vagy pláne a kórházban kelljen tölteni!