Az Egyesült Államokban 60 millióra becsülik a pajzsmirigy betegségtől szenvedők arányát. A helyzet hazánkban is hasonló, a lakosság 10-15 százalékánál mutatható ki pajzsmirigy rendellenesség, közöttük is különösen magas, mintegy 75-80 százalék a nők aránya.-mondta el Prof. Balázs Csaba, endokrinológus.
A jódpótlás sem mindig elég
A betegek számának folyamatos emelkedésének egyik oka a jódhiány. Hazánkban a termőföld jódban szegény, így az itt termő növények is alacsony jódtartalmúak. A probléma megoldására az Egészségügyi Világszervezet /WHO/ több országban külön jódhiányt leküzdő programokat indított. Az erőfeszítéseknek köszönhetően a golyvások száma lényegesen csökkent. A baj az, hogy a jódpótlással együtt megnövekedett az autoimmun pajzsmirigybetegek száma is. Tehát a jód kétélű fegyver, amelyet a populáció nagyobb részében lehet, sőt kell használni, de a genetikailag érintettek számára káros is lehet. A kérdés összetett voltára utaltak azok a vizsgálatok, amelyek a terhesekre vonatkoztak. A nem megfelelő jódbevitel (NAPI 250-300 ug/nap) esetén az újszülött IQ-ja 20%-al volt alacsonyabb! Ha viszont a betegeknek „feleslegesen” jódot vittek be, akkor az pajzsmiriggyulladást, spontán vetélést, esetleg túlműködést váltott ki. A fentiek alapján világosan látható, hogy a pajzsmirigy státuszának tisztázása a családtervezés alapja kellene, hogy legyen!
Szerteágazó tünetek, téves diagnózis
A pajzsmirigy elváltozásai számos tünet kialakulásában játszhatnak szerepet. Attól függően, hogy alul-, vagy túlműködés alakul ki jelentkezhet hízás, aluszékonyság, fázékonyság, vagy épp felgyorsult beszéd és gondolkodás, hasmenés, izzadás. Az általános tünetek mellett a pajzsmirigy betegségei olyan összetett kórképek kialakulását is elősegíthetik, mint például a meddőség, vetélés, a magas koleszterin szint, szívritmuszavarok, elhízás vagy a depresszió.
A rendszeresen elvégzett önvizsgálat során észrevehetőek azok az elváltozások, amelyekkel máris egyszerűbben behatárolhatóak az egyéb tünetek hátterében meghúzódó okok.-hívja fel a figyelmet Prof. Balázs Csaba. A szerteágazó tünetek miatt hazánkban is sok a nem diagnosztizált, vagy nem megfelelően kezelt pajzsmirigy beteg. Az egyik leggyakoribb jelenség, hogy a magas koleszterin szintű betegeknek koleszterinszintet csökkentő tablettákat írnak fel, miközben az emelkedést a pajzsmirigy alulműködése váltotta ki.
Az önvizsgálat lépései
Szakértőnk elmondta, ha valaki rendszeres időközönként elvégzi az alábbi mozdulatokat, korai stádiumban észlelheti az elváltozásokat, s így hamarabb kerül szakorvoshoz.
A pajzsmirigy önvizsgálat lépései:
1. Álljunk szemben egy tükör elé.
2. Egyenesítsük ki a nyak hátsó részét.
3. Igyunk egy korty vizet.
4. Eközben figyeljük meg a nyak méretének változását. (az ádámcsutka alatti részen, a kulcscsont felett)
5. Az ezen a területen észlelt bármilyen megnagyobbodás, vagy daganat rendellenességet jelezhet.
Nem minden a laborlelet
A pajzsmirigy betegségek diagnózisának felállításában fontos mutató a vérvizsgálati lelet. A laborleletek közül kiemelt jelentőséggel bír az un. TSH (thyrotropin hormon) érték, melynek normálistól eltérő mértéke pajzsmirigy betegségre utalhat. Fontos felhívnunk a figyelmet, hogy a TSH érték egyénenként, sőt vizsgálatonként is eltéréseket mutathat. A hormon normál értéke 0.4 to 2.5 mIU/L között mozog. A TSH értékek azonban napszakonként, évszakonként, életkortól függően, populációnként különbözhetnek. Ráadásul a gyógyszerek egész sorát ismerjük, amelyek befolyásolják ezt az értéket. A pajzsmirigy problémák diagnózisában elsődleges szempont, hogy a beteget kezeljük és ne a laboratóriumi értékeket. Éppen ezért a normál tartomány feletti értékek esetén sem állíthatjuk egyértelműen, hogy a páciens pajzsmirigybetegségben szenved, de normál érték mellett sem jelenthetjük ki, hogy egészséges, ha minden egyéb tünet a betegségre utal. Ilyen esetekben szükséges a vizsgálatot ismételten elvégeznünk, illetve további, más vizsgálati adatok (immunológiai, izotóp és/vagy más képalkotó eljárások) és a beteg részletes kikérdezése alapján megállapítanunk a diagnózist.
Nők körében gyakoribb
Pajzsmirigybetegségek különösen nagy számban jelennek meg 45-60 év közötti nők körében, a menopauza alatti hormonális változások következtében. A tünetek ennél korábban is jelentkezhetnek, így például a szülést követő időszakban a nők 5-11%.ban alakul ki. A pajzsmirigy nem megfelelő működésére utalhatnak az ismételt vetélések épp úgy, mint a meddőség. A tünetek kialakulásában emellett fontos szerepet játszik az öröklődés, így amennyiben a családban már előfodult pajzsmirigy betegség, a megelőzés és a rendszeres kontroll kiemelt jelentőséggel bír.
Egészségtudatos életmód
Napjainkban számos diéta és mozgásforma áll rendelkezésre, melyekből mindenki kiválaszthatja a számára leginkább megfelelőt és gyakorlásával csatlakozhat az egészséges életmódot élők egyre növekvő táborához. A megfelelő táplálkozás és rendszeres testmozgás mellett ne feledkezzünk meg a szűrővizsgálatok jelentőségéről, melyek szintén fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében .
forrás: http://www.allergiakozpont.hu/
www.orvostkeresek.hu
