A helyes megvilágítás csökkenti a fáradtságot és a stresszt, kellemesebbé és egészségesebbé teszi a munkakörnyezetet.

Nincs általánosan érvényes válasz arra, hogy milyenek az optimális fényviszonyok egy irodában, hogyan kell megfelelően megvilágítani a munkahelyet. Vannak viszont olyan irányelvek, amelyeket figyelembe kell venni ahhoz, hogy biztonságos, hatékony, stresszmentes és a lehető legegészségesebb munkahelyet teremtsük meg. Az iroda megvilágítása akkor tekinthető ideálisnak, ha nemcsak az általános irányelveknek felel meg, hanem a kialakításakor figyelembe veszik a konkrét munkatípust és a dolgozó(k) egyéni sajátosságait is. A fényszükséglet ugyanis az egyes emberek bioritmusától is függ.

Optimális esetben a természetes nappali fény jelentős mértékben hozzájárulhat a megfelelő megvilágításhoz, sokszor a munkaidő jelentős részében mesterséges megvilágítás nélkül önmagában is elegendő. Az ablakok mérete és elhelyezkedése vagy a belmagasság azonban olyan merev tényezők, amelyeken a legtöbbször nincs mód változtatni. Hiába mondják például, hogy a javasolt indirekt megvilágításhoz legalább három-, de inkább ötméteres belmagasságra és egységes, világos színű mennyezetre van szükség, a plafont az sem tudja feljebb tolni, aki igazán mindent megtenne a megfelelő környezet kialakításáért.

Olyan eset is van, amikor a természetes fény túl erős a megfelelő munkához. Ilyenkor a leghatékonyabban könnyen mozgatható árnyékolókkal lehet tompítani, amelyeket az asztalnál dolgozó a saját igényei, illetve a változó külső fényviszonyok szerint kezelhet. Egy új technikai megoldás szerint az ablak felső részén megfelelő szögben elhelyezett prizmák kiválóan megszűrik a fényt, az alsó, fedetlenül maradt részen pedig zavartalanul ki lehet látni.

Mesterséges megvilágítás esetében számos különböző feltételt kell figyelembe venni az optimális világítás megtervezéséhez. Nemcsak az ablakok számára és elhelyezkedésére kell figyelni, hanem többek között arra is, hogy mennyire mobil az iroda berendezése, milyen színűek a falak, milyen magas a plafon, vagy hogy milyen tevékenységet végeznek az adott helyiségben.

Vannak olyan bevett világítótest-típusok és -elrendezések, amelyek valamelyike a legtöbb irodában eredményesen alkalmazható. Adhatunk közvetlen megvilágítást az asztaloknak lefelé világító mennyezeti világítótestekkel, vagy választhatunk általános világításként fali lámpákat, amelyeket az íróasztalokra szerelt helyi lámpákkal egészítünk ki. Így a munkatársak jobban befolyásolhatják a fényt, személyes igényeik szerint.

Az általános, szórt világítást természetesen nem csak falikarok adhatják. Éppen úgy megfelelnek a felfelé világító mennyezeti vagy állólámpák is. Az állólámpák előnye, hogy könnyedén áthelyezhetők, ha esetleg máshol van szükség a fényre. Ezek fényességét megsokszorozza a világosra festett plafon, de megfelelő hatásukhoz viszonylag nagy belmagasság kell. Ezekben az esetekben semmiképp nem mellőzhetők az asztalokon közvetlen megvilágítást adó lámpák sem. Bármilyen lámpát választunk is, az általános fénynek a teljes világosság egyharmadát, míg a helyieknek a maradék kétharmadot kell kiadnia.

Az iroda nem megfelelő megvilágítása csökkentheti a koncentrációt, sőt fejfájást okozhat. Ebben nemcsak a fény erejének van szerepe, hanem annak is, hogy a szemnek milyen plusznehézségekkel kell megbirkóznia. Megerőltető többek között, ha a látószögbe eső dolgok kontrasztja túlságosan nagy. Az ajánlott kontraszt a fényes monitor és az asztal lapja között - mely két dolog mindenképpen egyszerre kerül az ember látóterébe - három az egyhez. Ha az eltérés ennél nagyobb, feleslegesen fárasztjuk a szemet.

Mindenképpen figyelni kell arra is, hogy elkerüljük a tükröződéseket és fényvisszaverődéseket. A legjobban megtervezett lámparendszer fénye is lehet zavaró, ha például üveges asztalról verődik vissza. Ezt elkerülendő a legbiztosabb, ha tartózkodunk a túlságosan csillogó, fényes berendezésektől. A monitort úgy célszerű elhelyezni, hogy párhuzamos legyen az ablakkal, így elkerülhető a külső fények visszatükröződése, és az asztalnál ülőnek sem kell a szemét takargatnia munka közben.

A tükrözés, vakítás hatására a dolgozókban feszültség alakul ki, amitől még fáradtabbak lesznek. A fáradt ember a szem terhelését egészségtelen testtartással próbálja ellensúlyozni, így a rossz megvilágítás nemcsak a figyelemre, hangulatra és a látásra van hatással, hanem akár a hátfájás okozója is lehet.

A világításnak energiatakarékosnak is kellene lennie, pontosabban úgy kellene megtervezni, hogy a szükséges fényhatáshoz a lehető legkevesebb energiát használja fel. Ez a környezettudatos gondolkodás mellett gazdaságilag is racionális döntés, hiszen az irodák megvilágítása jelentős költségtényező egy cég életében.

Általánosságban elmondható, hogy számítógépen végzett munkához körülbelül 100-200 lux a szükséges fényerő, így látni a legjobban a monitort. Ennyi fény azonban sötétségnek tűnik a képernyőről felnézve, így legalább 300 luxos javasolt. Az olvasáshoz, íráshoz ennél sokkal több, legalább 500, de akár 1000 lux kell, míg a kommunikációs feladatokhoz - legyen szó akár munkatársak közötti megbeszélésről, akár ügyfelekkel való tárgyalásról - 200-300 lux is elegendő.

Forrás: Tungsram

T. G.

Fotó: Förster Tamás, Ikea, prodomo

A cikk a Piac és Profit 2008. májusi számának NHD mellékletében jelent meg.