A GfK Hungária a lakosság egyes szakmák iránti bizalmának mértékét 2013-ban újra felmérte. Arra a kérdésre, hogy „Mennyire bízik meg Ön az alábbi szakmák képviselőiben, illetve az alábbi intézményekben?” tízből kilenc megkérdezett a tűzoltóknak, a postásoknak és a tanároknak/tanítóknak szavazott bizalmat. Ez utóbbi csoportban egyébként 2008-hoz képest (81 százalék) közel 10 százalékkal bíznak többen 2013-ban. A lista 4-5. helyén az orvosok és a katonaság áll: nekik idén 84, illetve 79 százalék szavazott bizalmat, közel azonos arányban mint a korábbi években egészen 2008-ig visszamenőleg.
A 74 százalékkal a 7. helyen végzett rendőrök iránti bizalom pozitív irányba fejlődött a válság kezdete óta, csakúgy, mint a környezetvédők (71 százalék) és jótékonysági szervezetek (62 százalék) irányában. Ez utóbbi csoport mintegy 10 százalékkal több válaszadót volt képes megnyerni magának az elmúlt öt évben.
„Egyaránt nőtt a bizalom a szakszervezetek és a vállalatvezetők felé, így mindkét kör a bizalmi nyertesek közé tartozik” – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója, majd hozzátette, hogy "e két szakma képviselőinek megítélése a számok tükrében gyakorlatilag teljesen kiegyensúlyozott, hiszen a válaszadók 51-51 százaléka szavazott nekik bizalmat”.
A papság továbbra is minden második (52 százalék), az újságírók pedig tízből három válaszadó bizalmára számíthatnak (34 százalék), az ő esetükben számottevő változás nem látható a 2008. évi adatokhoz képest.
Bizalmi veszteséget könyvelhetnek el az ügyvédek, akik iránt bizalommal a 2008. évi 60 százalék helyett 2013-ban már csak a válaszadók 53 százaléka fordul. A reklámszakemberekben és marketing szakemberekben bízók aránya némiképp mérséklődött. Ugyanakkor feltehetőleg a gazdasági válság eredményeképpen bizalmi válsággal küzd a bankárszakma, akik a korábbi tízből öt válaszadó helyett idén mindössze tízből három megkérdezett bizalmát élvezik.
A bizalmi lista legvégén a politikusok állnak, akiknek mindössze a megkérdezettek 16 százaléka szavazott bizalmat idén. Ez az eredmény – bármilyen alacsony – javulást mutat a 2009. és 2010. évben mért arányhoz képest és gyakorlatilag visszaállt a 2008-as szintre (17 százalék).
