A munkanélküliség 73 százalékkal növeli a halálozás kockázatát, és ez annyit tesz, mintha az állását elvesztő személy tíz évet öregedne. Így foglalták össze amerikai kutatók eredményeiket, amelyet a neves American Journal of Epidemiology című szaklapban tettek közzé. A kutatók szerint a munkanélküliség növeli a stresszt, depressziót okoz, ráadásul más rizikófaktorok is növekednek, így nő az alkohol- vagy a drogfogyasztás, és nő az öngyilkosságok száma is. (Különösen nagy a teher az úgynevezett „szendvicsgeneráción”.)
Kép: wikipedia
Magyarországon a WHO legfrissebb adatai szerint a 2008-as válság éveiben megtorpant a korábban kedvező trend, és ismét növekedésnek indult az öngyilkosságok száma, ám 2011 után már ismét csökkenés figyelhető meg – írja a jikidenreiki.hu. A várható élettartam, összhangban a nemzetközi adatokkal, a válság éveiben is emelkedett.
A Philadelphiai Egyetem adatai önmagukban nem is lennének meglepőek, ám a további kutatási eredmények már igencsak meghökkentők. Eredményeik szerint ugyanis a gazdasági recessziók éppen ellenkezőleg hatnak a társadalom egészére, mint az egyénre: a válságok idején növekszik a várható élettartam. „Egy ország munkanélküliségi rátájának egyetlen százalékpontos emelkedése kilenc százalékkal csökkenti a halálozás kockázatát” – mondták el a kutatók. Jose Tapia a kutatás vezetője szerint ez annyit jelent, mintha az emberek egy évet fiatalodnának csak azért, mert egy százalékkal nőtt a munkanélküliség.
Az adatok meglepőek, de nem feltétlenül mondanak ellent egymásnak. A munkanélküliség egyértelműen rontja életesélyeinket, de még súlyos válság esetén is csak a társadalom csekély hányadát érinti, ezt pedig felülírja a társadalom egészére gyakorolt pozitív hatás.
Hogy miért csökken a halálozási arány gazdasági válságok idején, arra a kutatók sem tudnak egyértelmű választ adni. A gazdasági fellendülés idején felpörög az életritmus, kevesebbet alszunk és pihenünk, több a baleset, társadalmi szinten jelen van a stressz, nő a légszennyezés, mindez a lakosság egészére nézve káros, és növelheti a halálozást. A válságok idején ezek a hatások mérséklődnek, és talán ez áll a recesszió idején megfigyelhető pozitív adatok mögött.
A 2008-ban kezdődött válság Európa-szerte szinte azonos hatásokkal jár. Az öngyilkosságok száma növekedett, ellenben a közúti balesetek száma meredeken esett. Görögországban és Írországban volt a legsúlyosabb a helyzet, ahol 17, illetve 13 százalékkal növekedett az öngyilkosságok száma. Görögországban a válság egyéb súlyos hatásokkal is járt, ugyanis ugrásszerűen nőtt a HIV-fertőzések, a kábítószer-fogyasztás és a prostitúció mértéke is. A világ egyik gazdasági központjában, Londonban pedig kétezerrel több szívroham következett be a válság miatt – állítják oxfordi kutatók. A közúti baleseteknél azonban a helyzet javulása volt megfigyelhető. Spanyolországban és Írországban 25%-kal csökkent a halálos balesetek száma, akárcsak Magyarországon, talán a lassuló életritmusnak köszönhetően.
