Bár a kutatók többnyire az egészséges, aktív életmódban látják a hosszú élet titkát, a száz év felett is friss matuzsálemek időnként igen furcsa szokásaiknak tulajdonítják kivételes életkorukat. A centenáriumot megéltek között akad, aki a minőségi alkoholfogyasztásra esküszik, de van, aki nem veti meg az édességeket vagy a reggeli sült szalonna illatát sem.

Megkapta a „hosszú élet szigete” titulust a dél-kínai Hajnan, miután több mint 1900 száz éven felüli polgár lakja, és körülbelül 1,2 millió 60 év feletti él rajta. A másik hasonló adottságokkal rendelkező sziget, amely ezúttal szintén kiérdemelte a címet, a dél-koreai Csedzsu.

Szokták mondani, hogy ami nem öl meg, az megerősít. Úgy tűnik, a szólás a gazdasági válság kapcsán is igaz: nehéz időszakokban nő a várható élettartam. A munkanélküliség viszont akár tíz évet is elvehet az életünkből.

Tavaly ismét a japán nők 86,41 éves születéskor várható élettartama volt a legmagasabb a világon. A 2011-ben a mintegy 20 ezer halálos áldozatot követelő földrengés és cunami miatt időlegesen a hongkongi hölgyek lettek a statisztikailag legtovább élők. A japán nők 2011-et megelőzően több mint 25 éven át vezették a ranglistát, amit a japán egészségügyi minisztérium 48 ország és Hongkong adatai alapján állított össze.

A hosszú élet titkát sokan és sokféleképpen magyarázzák, egyre többen kutatják is. A svédek és a nők általában nem állnak rosszul, de a világ legidősebbje jelenleg egy japán nő.

A görög Ikaría szigetének lakói átlagosan tíz évvel tovább élnek, mint a többi nyugat-európai ember - mutat rá az Athéni Egyetem szakembereinek tanulmánya, amely részletesen elemzi a szigetlakók hosszú életének titkát.

A hunza népcsoport, illetve az okinawai japánok akár 100 évig is elélnek, ráadásul egészségesen. Nem szenvednek a nyugati országokban gyakori betegségektől, mint a rák vagy a magas vérnyomás, a nők pedig nem ismerik a klimaxot. Miben rejlik hát a hosszú és egészséges élet titka?