Ikaría lakói még a hagyományos mediterrán étrendhez viszonyítva is sok halat, valamint zöldséget esznek, és viszonylag kevés húst fogyasztanak. A kilencven évnél idősebb szigetlakók esetében tízből hatan még mindig nagyon aktívak fizikailag, míg Európa többi részén ez az arány 20 százalék. A helyiek olívaolajban készítik az ételek többségét és a hegyoldalakról gyűjtött vadon termő zöldségeket, illetve gyógyfüveket táplálkozási és gyógyászati célokra használják.
Az idősebbek kedvelt napi itala az egyebek között szárított zsályából, kakukkfűből, mentából és kamillából főzött tea, amelyet helyi mézzel édesítenek. Ikarián viszonylag alacsony a dohányzók aránya, bevett szokásnak számít a délutáni szunyókálás, a helyiek életritmusa kellemesen lassú, az emberek szoros kapcsolatot ápolnak a családjukkal, barátaikkal és mérsékelt mennyiségű bort fogyasztanak. A kiterjedt család fontos társadalmi szerepet biztosít az időseknek, akiknél a depresszió és az időskori elbutulás aránya is alacsony.
Az Athéni Egyetem kardiológusaként dolgozó Krisztina Krüszohou szerint a szigetlakók ugyanazoktól a betegségektől - egyebek között ráktól, illetve szív- és érrendszeri betegségektől - szenvednek, mint a világ bármely más részén élő emberek, ám náluk csupán életük későbbi szakaszában jelentkeznek a problémák. "Ezeket a betegségeket nem lehet elkerülni, de az itteniek évekig képesek megőrizni ugyanazt az életminőséget" - húzta alá a szakember. Mint hozzátette: a kardiovaszkuláris betegségek nagyjából 55 és 60 éves kor között jelentkeznek, ám az Ikarián élőknek csupán tíz évvel később kell számolniuk a tünetekkel.
Az egyetem a jövőben geológiai tanulmányokat fog végezni annak kiderítése érdekében, hogy a térségben tapasztalható természetes radioaktivitás vajon hatással van-e a rákos megbetegedésekre. Ikariát a közelmúltban az úgynevezett "kék zónák" közé sorolták. Ezen területek - például a japán Okinava, az olaszországi Szardínia és a kaliforniai Loma Linda - lakói az átlagosnál tovább élnek.
