A hátralévő véges időt áthatja a fiatalság nosztalgikus élménye, a megszerzett tudás átadása motivál, s igyekszünk a fiatalabb generációkat tanítani, hasznukra lenni.

Így ősszel, a vénasszonyok nyarán és az idősek világnapjához (október 1.) közeledve tekintsünk be az idősek világába, hiszen nem esik elég szó róluk. Sokszor a megérdemelt tiszteletet sem adjuk meg az öregeknek. A nagycsaládok felbomlásával az unokák és a nagyszülők eltávolodtak egymástól. A gyerekektől távol - mind fizikailag, mind mentálisan - marad a betegség és sokszor a magány. Vannak olyan nyugdíjasok is, akik jó egészségnek örvendenek, utaznak, pihennek, élvezik az életet, pótolják, ami a munkás életszakaszban kimaradt az életükből.

Szociológiai értelemben sem egységes az idősek társadalma. Az időskorúakat sokszor úgy definiálják, mint egy bizonyos korhatár, 60 vagy 65 év felettieket, máskor a nyugdíjkorhatár fölötti népességet tekintik idősnek. Magyarország népességének közel 20 százaléka (tehát lényegében minden ötödik polgára) -2000-es adatok szerint- 60 éves és idősebb. A demográfiai előrejelzések szerint huszonöt év múlva arányuk akár 30 százalék fölé is emelkedhet.

Meg kell különböztetni a "fiatal öregeket", akik általában már nyugdíjasok, de aktivitásuk alig csökkent. A 70 vagy 75 évnél idősebbeket szokták "idős öregeknek" nevezni. Aktivitásuk erősen lecsökkent, mely az egészségi állapottal függ össze. A közel 2 millió főnyi időskorú népesség döntő többsége (csaknem 88 százaléka) 60-79 éves; kereken 246 ezer a 80 évesek és idősebbek létszáma.

Egy kis statisztika

-1901-ben a lakosság létszáma 6854415 fő, a 60 év felettiek száma: 514080 fő

-1949-ben a lakosság létszáma 9204799 fő, a 60 év felettiek száma: 1073052 fő

-2001-ben a lakosság létszáma 10200298 fő, a 60 év felettiek száma: 2079224 fő

-2050-ben a lakosság létszáma 8932788 fő, a 60 év felettiek száma: 2859591 fő

(Forrás: Demográfiai Évkönyv, 2001.)

A férfiak és a nők eltérő halandóságából adódóan a 60-79 évesek között még közel 40 százalék a férfiak aránya (az össznépességből még 45 százalék), a 80 éves és idősebb népességben már csak 30 százalék; a 27 ezer 90 éves és annál is idősebbek között már nem éri el a 25 százalékot.

Az idős emberek egyedüllétére vonatkozóan nincsenek pontos adatok. Az 1996. évi mikrocenzus több mint 1 millió egyszemélyes háztartást regisztrált, másfelől 616 ezer olyan háztartást, amelyben csak öregkorú személy (vagy személyek) élt.

A népesség öregedő korstruktúrája szükségesé teszi az időskorúak szociális ellátását szolgáló intézményrendszer kiépítettségét és magas színvonalát. A nappali ellátást nyújtó intézményrendszer hazánkban jól kiépítettnek mondható; naponta több mint 97 ezer öreg részesül szociális étkeztetésben (az átlagot meghaladó mértékben a kistelepüléseken), 40 ezer fő pedig házi segítségnyújtásban. Mintegy 40 ezer fő veszi igénybe az 1300 idősek klubja szolgáltatásait, ahol közel 3600 gondozó törődik velük. Egyértelműen kevés az időskorúak számára létesített otthon, gondozóház, amelyekben jelenleg 38 ezer idős ember él, de a beutaltak közül több mint 9500-an várnak elhelyezésre, közülük 4200-an egy éve, vagy annál is hosszabb ideje. (Forrás: http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Afbq&url=/eletestudomany/archiv/2000/0043/adat/adat.html)

Nagyszüleimet korán elveszítettem, így nem tudom, milyen az unoka-nagyszülő viszony. Csak most édesanyámon és kis unokahúgomon látom, hogy milyen is a két generáció kapcsolata. A kicsi tanul az idősebbtől, a nagyi meg feltöltődik kis unokája életerejétől, vidámságától, gyermeki játékosságától, a világ megismerésére fókuszáló kíváncsiságától. Mert így szép, szeretve, egymást tisztelve, a másikon segítve élni