Magyarországi helyzet:
Az első HIV-pozitív személyeket 1985 augusztusában, az első AIDS-es beteget pedig 1986 decemberében fedezték fel. 1985-től 2004. szeptember 30- ig összesen 1155 HIV-pozitív személyt regisztráltak.
Az utóbbi öt évben az újonnan diagnosztizált, kóddal regisztrált HIV -fertőzések évi átlagos száma 68 volt. A regisztrált HIV -pozitív személyek közül 889 férfi és 157 nő. A HIV -pozitív nők aránya 1990-ig 6%, 1995-ig 9%, 2002 végéig 17% volt, azaz a nők arányában fokozatos emelkedés észlelhető. A fertőzött nők többsége külföldi, vagy külföldi szexuális partnertől, gyakran prostitúció révén fertőződött.
A hazánkban regisztrált HIV - pozitív személyek jelentős hányada nem magyar állampolgár. 2002 végéig 65 országból származó 286 HIV -pozitív személy került a nyilvántartásba, ami a regisztrált HIV -pozitívok 27%-a.
A 2004. szeptemberig bejelentett magyar HIV pozitív személyek 50%-a homoszexuális érintkezés révén fertőződött. Az ebbe a kockázati csoportba tartozók HIV- pozitív személyek közötti aránya azonban az utóbbi években jelentősen csökkent. Ezzel ellentétes tendencia figyelhető meg a heteroszexuális kontaktus során fertőzötteknél. Arányuk az 1985 -1990. közötti időszakban csupán 5% volt, az 1996 óta eltelt időszakban pedig elérte a 28%-ot.
1985 és 2004 között az országos nyilvántartásba 14 olyan HIV -pozitív személy került, aki intravénás kábítószer-használat kapcsán fertőződött. A kelet-európai országok adatai azt mutatják, hogy a HIV terjedésének a kábítószeresek között tragikus járványügyi következményei vannak, ezért a droghasználat elleni társadalmi összefogásnak és állami intézkedéseknek alapvető prevenciós szerepe van a HIV terjedése szempontjából is
2004. szeptember 30 -ig összesen 462 HIV -fertőzöttnél fejlődött ki AIDS és közülük már 263 meghalt. 1987 óta az újonnan jelentett AIDS-betegek száma 7 és 46 között változott, az évi átlag 25 volt. Évente átlagosan 15 AIDS okozta halálozás fordult elő.
Nemzetközi helyzet
Több mint húsz éve nyomasztó súllyal nehezedik a világra a XX. század utolsó húsz évének legkritikusabb járványa: a HIV/AIDS járvány. A statisztika már közel 45 millió fertőzöttről tud. Következménye az AIDS-betegség. Ahová nem jut el a gyógyszer, százezrek, milliók halnak meg. A felnőtt áldozatok száma 3,5 millió, a gyermekáldozatoké félmillió.
A HIV-pandémia korai stádiumában sokkal több férfi fertőződött, mint nő. Míg 1997-ben az összes HIV-fertőzött 41%-a volt nő, jelenleg a világon a fertőzöttek közel 50%-a, a szub-szaharai Afrikában pedig majdnem 60%-a nő. A nők veszélyeztetettsége nagyobb a férfiakénál. A vírus fertőzött férfiről egészséges nőre szexuális úton történő átvitelének a valószínűsége kétszer nagyobb annak a valószínűségénél, hogy szexuális érintkezés során a HIV-pozitiv nő megfertőzi patnerét.
Oroszországban, ahol a HIV-fertőzöttek számát 860 000-re becsülik, az új HIV-fertőzöttek között emelkedik a nők aránya. Míg 2001-ben az újonnan fertőződött HIV-pozitív személyek egynegyede volt nő, egy évvel később ez az arány már egyharmadra növekedett.
A legutóbbi jemeni jelentés szerint a szexuális munkások 7%-a HIV-pozitív.
A járvány "elnőiesedése" a legszembeötlőbb a szub-szaharai Afrikában, ahol a fertőzöttek közel 60%-a nő, és a fiatal fertőzöttek 75%-a 15-24 év közötti leány.
Az Egyesült Államokban az évi 40 000 új HIV-fertőzöttnek körülbelül fele afroamerikai, akik között fokozatosan emelkedik a nők aránya.
A 25-34 év közötti afroamerikai nők körében az AIDS egyike a vezető halálokoknak.
A fentiekben felsorolt tények minden bizonnyal meghatározó szerepet játszottak abban, hogy az ENSZ AIDS ellenes nemzetközi szervezete, a UNAIDS 2004-ben világméretű kampányt indított
ASSZONYOK, LÁNYOK, a HIV és az AIDS címmel.
A nők helyzete Magyarországon:
2003. december 31-ig a hazánkban regisztrált 1104 HIV-pozitív személy közül 995 esetben volt ismert a fertőzöttek neme, a bejelentett HIV-pozitív személyek 15%-a nő volt. Míg 1990-ig a HIV-pozitív nők aránya 6%, 1995-ig 9% volt, a legutóbbi öt évet tekintve a fertőzöttek 21,5%-a volt nő. A HIV-pozitív nők mintegy fele a felmérés idején a 20-29 évesek korcsoportjába tartozott
A 151 regisztrált HIV-pozitiv nő csak mintegy kétharmada (62,2%) magyar állampolgárságú, 57 külföldi volt.
1990-94 között 15, addig 1995-99 között 31 HIV-fertőzött nőt derítettek fel, tehát a legutolsó időszakban duplájára emelkedett a magyar állampolgárságú HIV-pozitív nők száma az 1990-94. évi időszakhoz viszonyítva.
Az 1985 óta regisztrált HIV-pozitív nők 90%-a, azaz 88 nő heteroszexuális kapcsolat révén fertőződött. Kiemelésre érdemes az a tény is, hogy a partnerek közül 35 külföldi volt, kettő magyar. Ez arra enged következtetni, hogy a felderített HIV-pozitív nők jelentős hányada külföldi partnerkapcsolat során fertőződött.
CIVIL AIDS FÓRUM (CAF)
CIVIL AIDS FÓRUM (1053 Budapest, Ferenciek tere 2. II.14.)
A Civil AIDS Fórumot, mint a HIV/AIDS prevenció területén tevékenykedő társadalmi szervezetek ernyőszervezetét 2004 júniusában hozta létre az 11 egyesület és alapítvány:
Fővárosi Bíróság 2004. november 10.-én kelt végzésével nyilvántartásba vette a Civil AIDS Fórumot, és egyben közhasznú szervezetté minősítette.
Az ernyőszervezet céljai:
a HIV/AIDS és a hozzá kapcsolódó területeken működő civil szervezetek működésének, együttműködésének elősegítése;
hatékony HIV/AIDS stratégia létrehozásának, megvalósításának elősegítése - szakmai és politikai érdekérvényesítés útján;
a HIV/AIDS-hez kapcsolódó diszkrimináció és stigmatizáció csökkentése.
Céjaik között szerepel közös állásfoglalások kialakítása, ajánlások megfogalmazása kormányzati szervek, intézmények felé; kapcsolattartás és együttműködés nemzetközi szervezetekkel; és a HIV/AIDS területen működő állami, önkormányzati, szakmai és társadalmi szervezetek, intézmények egymás közötti működése összehangolásának szorgalmazása;
Nemzeti Népegészségügyi Program és AIDS stratégia
Elkészült és a napokban kerül nyilvánosságra a Nemzeti AIDS Stratégia. Az anyag illeszkedik a Nemzeti Népegészségügyi Programhoz és az ENSZ Közgyűlése által 2000-ben elfogadott Milleneumi Célokhoz és az ahhoz csatlakozó nyilatkozathoz, amely a HIV/AIDS járvány elleni küzdelem keretéül szolgál.
Míg a Nemzeti Népegészségügyi Programhoz, amely 19 alprogramból (ezek egyike a HIV/AIDS megelőzés) áll és az egészségmegőrzés és a betegség megelőzés területén szabja meg a főbb népegészségügyi teendőket, addig a Nemzeti AIDS Stratégia a megelőzés, szűrés és gyógyítás hármas egységének elméleti alapjait fogalmazza meg.
A Nemzeti AIDS Stratégia megszabja azokat a feladatokat, amelyekkel megakadályozható, hogy az arány kedvezőtlen irányba változzon. A program első szinten a megelőzésre a helyezi a hangsúlyt, a biztonságos nemi életre és az óvszerhasználatra hívja fel a fiatalok figyelmét. A másodlagos prevenciót a szűrővizsgálatok jelentik. A Stratégiát a héten eljuttattuk parlamenti képviselőknek és az ÁNTSZ Egészségfejlesztési osztályainak segítségével az ország összes megyéjébe; önkormányzatok, kórházak és iskolák részére.
A megelőzésben a legfontosabb az iskolákban az egészségnevelés részeként családi életre nevelési ismeretek oktatása, elősegítve a fiatalok értékrendjének, személyiségének fejlődését, felelős szexuális és drog elkerülő magatartás kialakítását.
Ehhez kapcsolódóan a Sex Edukációs Kiemelten Közhasznú Alapítvány A Nemzeti Népegészségügyi Program támogatásával egy multimédiás CD - ROM-ot jelentetett meg "Szerelem, szex és amit még tudni kell!" címmel. A módszertani oktató anyag interaktív formában segíti a fiatalok 11-17 éves korosztálya magánéleti kultúrájának kialakítását.
Megkezdődtek a megelőzési programok a fokozott fertőzési kockázatot vállaló közösségek részére e közösségek civil szervezeteinek, és egyes tagjainak aktív közreműködésével (meleg közösségek, prostituáltak, intravénás kábítószer használók).
A prostituáltak számára HIV/AIDS szűrőbusz beszerzésére kerül sor, melynek indulása: 2005. március.
Fontos tényező az egészségügyi dolgozók munkaköri HIV expozíciója és a vírussal történt érintkezést követő megelőző kezelés. A HIV/AIDS - szel kapcsolatos ismeretek jobban be kell építeni az orvosképzésbe, a szakorvosképzésbe és a főiskolai képzésbe. Szükséges a háziorvosok és házi gyermekorvosok, továbbá a HIV- pozitívakkal potenciális kapcsolatba kerülő orvosok, fogorvosok folyamatos továbbképzése.
Az ÁNTSZ anonim HIV szűrőállomásaihoz rendelve kiépül az anonim AIDS tanácsadási szolgálat, amelynek célja a szűrésen résztvevők, illetve a kiszűrt betegek felvilágosítása a gondozási lehetőségekről, szükséges életmódváltozásról, illetve a páciensek lelki támogatása. Szerencsére a hazai szűrőkapacitás és laborháttér a megfelelő méretben rendelkezésre áll. A Fővárosi Szent László korházban kialakított speciális osztály kapacitása egyenlőre elegendő a hazai esetek ellátására., és a külön keretből finanszírozott gyógyszerek is rendelkezésre állnak.
Összefoglalva a Nemzeti AIDS Stratégia főbb céljai az évtized végéig:
Az új HIV fertőzések megelőzése, az alacsony fertőzési gyakoriság fenntartása mellett az AIDS-megbetegedés és halálozás 20-25 százalékos csökkentése.
A HIV fertőzés felderítési hatékonyságának növelése, elsősorban a különösen veszélyeztetett népességcsoportok körében.
A megelőzési programok folytatása, beillesztésük az ifjúság egészségfejlesztési stratégiájába, az iskolai oktatásba, a társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok sajátos igényeinek megfelelő akciók indítása.
Speciális megelőzési programok kidolgozása magas fertőzési kockázatúak számára