Irén még alig volt hatvan, amikor lábfájása miatt először fordult háziorvosához. A doktornő nem igazán gondolta, hogy komoly gond lehet, ezért pihentetést javasolt, és nem küldte el nagyobb vizsgálatra.
Ez csak pár hónap múlva történt meg, amikor kiderült: Irén érszűkületben szenved, és már csak műtéti úton lehet gyógyítani. Ezért műeret helyeztek az egyik lábába, kétszer is, ugyanis az ér működése mindig leállt. Egy megoldás maradt: comb felett amputálták bal lábát.
A történet elrettentő, de igaz. Az érszűkülettől félni kell, főleg akkor, ha dohányzunk. Az arterioszklerózisban szenvedők nyolcvan százaléka ugyanis dohányos.
De a cigarettán kívül számos más rizikófaktor is van. Mint általában a szív- és érrendszeri betegségekre (és még sok minden másra), úgy az érszűkületre is sokkal hajlamosabbak vagyunk, ha szüleink, nagyszüleink is ebben szenvedtek.
A túlsúly és a magas koleszterinszint is hozzájárulhat a probléma kialakulásához, valamint a stressz és a mozgáshiányos életmód. De lehet a cukorbetegség szövődménye is.
Az alsó végtagi érszűkület során az artériák falán lévő koleszterinkristályok fokozatosan beszűkítik a véráram útját. Emiatt sokal kevesebb oxigéndús vér jut el a szövetekhez.
De mikor forduljunk orvoshoz? Rögtön menjünk el szakrendelésre, ha séta közben egy bizonyos táv megtétele után lábikragörcsünk van vagy izomlázhoz hasonló combfájdalmunk. Ez egy rövid pihentetéssel megszüntethető, egészen addig, amíg újra el nem kezdünk menni... Súlyos az eset, ha ugyanez a fájdalom már mozgás nélkül is érezhető.
A másik nagyon fontos tünet a láb hidegsége, zsibbadása, ha a bőr színe sápadtabb, világosabb, vagy egészen kékes-lilás. Jó házi vizsgálati módszer, ha lábunkat ujjunkat addig nyomjuk, amíg az a terület sápadtabb nem lesz. Ezután engedjük el és nézzük meg, mennyi idő múlva nyeri vissza eredeti állapotát. Ha csak lassan: a vér áramlása nem elég gyors.
És amit tehetünk: a kulcsfontosságú lépés természetesen a korai felismerés, mert olyankor még gyógyszeresen is lehet kezelni a betegséget. Ezért ha bármelyik rizikófaktor jelen van az életünkben, akkor évente kétszer menjünk el érvizsgálatra. Nem fáj és nem hosszadalmas! De megéri!
Ha pedig kiderült, hogy problémánk van az alsó végtagjaik ereivel, azonnal változtassunk életmódunkon: ne dohányozzunk, lehetőleg ne fogyasszunk koffeint, ne együnk zsíros ételeket. Tudom, tudom: ezeket aztán senki be nem tartja, bármennyire is fontos lenne. De talán most az egyszer próbáljuk meg, ha nem tesszük: a lábunk "életébe" is kerülhet.
