Az álmatlanság, vagy más néven inszomnia lényege, hogy az alvás nem felel meg alapvető funkciójának, folyamata megzavart, tartama megrövidült, és nem vezet a szellemi-fizikai készenléti állapot megújulásához. Krónikus alvászavarról akkor beszélünk, ha az elalvási, illetve átalvási képesség zavara legalább egy hónapja fennáll, és napközbeni fáradtsággal, a teljesítőképesség csökkenésével, stresszel, aluszékonysággal jár – mondja dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a JóAlvás Központ főorvosa.
Az alvás nélkülözhetetlen része az életnek, és számos élettani és pszichológiai folyamatot segít elő. Normális esetben az alvás testünk számára a regenerálódás ideje: a szívműködés lelassul, csökken a pulzusszám, lassúbbá és mélyebbé válik a légzés. A pihentető, jó alvás eredménye a felüdülés, a szervezet munkabíró képességének visszanyerése. Ha valamilyen okból a pihentető alvás nem valósul meg, az fáradtság, koncentrációzavar, teljesítménycsökkenés, ingerlékenység formájában jelentkezik a nap folyamán. Dr. Vida Zsuzsanna, az alváshiány hosszú távú hatásaival foglalkozó kutatásokra hivatkozva hangsúlyozza, hogy a nem megfelelő minőségű vagy túl kevés alvás a felsorolt tünetek mellett szerepet játszik az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség kialakulásában is. Az alváshiány emellett mentálisan is befolyásolja az egyén egészségét, a betegek körében depressziós tünetek jelentkezhetnek, a kimerültség pedig társas kapcsolataikat is veszélyeztetheti.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A felsorolt panaszok tartós észlelésekor mindenképpen javasolt orvosi segítséget kérnünk az alvászavarok kezeléséhez, ha:
● az álmatlanság a hét több mint 4 napján jelentkezik,
● jelentős minőségi zavarokat okoz a nappali tevékenységben (álmosság, aluszékonyság, a szellemi teljesítőképesség romlása),
● az elalváshoz szükséges idő meghaladja a 30 percet,
● az alvást legalább három tudatosult ébredés szakítja meg,
● az ébredés a megszokottnál legalább egy órával korábban következik be.
Hogyan kezelhető?
Ha az alvászavar rendszeresen és hosszú távon jelentkezik, szükségesség válik a háttérben álló okok felderítése. Az orvosi kivizsgálás során fény derülhet olyan alvásbetegségre vagy egyéb – belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai, urológiai – eltérésekre, amelyek kezelésével az álmatlanság is megszüntethető. Az álmatlanságot kiváltó okok felderítése után az orvos feladata annak meghatározása, hogy a kezelés a továbbiakban gyógyszeres vagy esetleg pszichoterápiás módszerek segítségével történjen.
