A máj állományában ritkán előfordulhat az epeutak rákja vagy a vérerekből kiinduló daganat is. Az elsődleges májráknál harmincszor gyakoribbak a máj áttétes daganatai, amikor valamilyen más szerv daganatos betegsége terjed rá a májra, és annak állományában gócokat képez.
Mennyire gyakori a májrák?
A máj elsődleges rosszindulatú daganata az ötödik leggyakoribb daganatos megbetegedés világszerte. Évente 500 000 - egymillió ember betegszik meg májrákban, a legtöbben a fejlődő országokban, Afrikában és Ázsiában. Magyarországon évente 600-900 új májsejt rákos megbetegedéssel számolhatunk. A betegség előfordulási gyakorisága azonban Európában is folyamatosan nő. Férfiaknál a májrák általában háromszor gyakoribb, mint nőknél.
Mi okozza a májrákot?
Az elsődleges májrákok 80 %- a előzetesen fennálló májzsugor (orvosi nevén cirrhosis) talaján alakul ki. A májzsugor hátterében általában a máj vírus okozta krónikus meg-betegedése az ún. B- és C- típusú májgyulladás (hepatitis) - áll. A krónikus alkoholizmus szintén májzsugort okozhat, így elősegíti a májrák kifejlődését. A trópusi országokra jellemző ok az élelmiszerek fertőződése egy penészgombaféleséggel - aflatoxinnal-, amely májdaganat kialakulását idézi elő. Egyes ritka anyagcsere betegségek - például a szervezetben levő vas krónikus raktározási zavara - szintén hajlamosíthatnak a májrák kialakulására.
Hogyan jön létre a májrák?
Pontosan nem tudjuk, hogy a fenti betegségek fennállása esetén mi indítja el a májban a daganatos átalakulást. Feltételezhető, hogy a krónikus gyulladás vagy alkoholos ártalom hatására elpusztul a májsejtek egy része, amelyeket a szervezet pótolni igyekszik. A májsejtek újraképzése során létrejöhetnek olyanok is, amelyeknek a növekedése nem kontrollálható, és osztódás folytán egyre tovább szaporodnak, végül pedig daganatot képeznek.
Milyen tünetei vannak a májráknak?
A májban egy korai stádiumú daganatos góc képződése nem okoz azonnal tüneteket. A betegség hosszú ideig "néma" maradhat. Előfordul, hogy csupán véletlenül ismerik fel, például egy hasi ultrahang vizsgálatot követően. Az előrehaladottabb májrák tünetei sem egyértelműen jellemzők a daganatra, hiszen az egyéb hajlamosító májbetegségek (krónikus májgyulladás vagy májzsugor) is okozhatnak hasonló panaszokat.
Májrákra utalhatnak a következő tünetek: étvágytalanság, jelentős fogyás, hőemelkedés, éjjeli izzadás.
Hogyan lehet a májrákot kórismézni?
Az orvos először részletesen kikérdezi a beteg kórelőzményét, hiszen a régóta fennálló vírusos májgyulladás vagy a fokozott alkoholfogyasztás már felvetheti májrák gyanúját. Ezt követően a fizikális vizsgálat során áttapintja a hasat, megállapítja, van-e májnagyobbodás vagy vizenyő a hasüregben. A bőr megtekintése és a szem vizsgálata alapján az orvos sárgaságot fedezhet fel.
A hasi ultrahang vizsgálat támpontot ad annak megállapításához, hogy található-e daganatgyanús góc a májban. A gócok pontos feltérképezéséhez és a jó- vagy rosszindulatúság meghatározásához általában szükséges a kontrasztanyaggal végzett komputertomográfiás vizsgálat vagy a mágneses rezonanciavizsgálat is. Mindezek a vizsgálatok teljesen fájdalommentesek.
Ha a képalkotó vizsgálatok nem adnak egyértelmű információt a betegség jellegéről, szükség lehet rá, hogy a máj állományából egy kis beavatkozás során szövetmintát vegyenek, amelynek szövettani vizsgálata tisztázza a kérdést. A mintavétel történhet úgy, hogy ultrahang- kontroll mellett egy igen vékony tűt vezetnek a máj állományába, és ezen átnyerik a szükséges anyagot, vagy szükség esetén egy vastagabb szövethengert távolítanak el a májból, vastag tűn keresztül.
Ha a góc nincs kívülről jól megközelíthető helyen, minimális megterheléssel járó, hastükrözéses műtét (laparoszkópia) elvégzése is szóba jöhet. A laboratóriumi vérvizsgálat megmutatja, hogy a májfunkciók rendben vannak-e, ami nagyon fontos a későbbi kezelés megtervezéséhez. A rosszindulatú májdaganatok egy része jellegzetes fehérjét termel, amelyet alfa- fötoproteinnek neveznek. A fehérje megszaporodása a vérben jelezheti a daganat fennállását.
Hogyan szokták kezelni a májrákot?
A terápia mindig ahhoz igazodik, mennyire kiterjedt a daganat, és a májműködés milyen mértékben károsodott. E tényezőktől függően szóba jöhet a sebészi beavatkozás és a daganat eltávolítása, a májátültetés, a daganatos gócok elpusztítása etanol injekcióval, hővel vagy fagyasztással, a májdaganatot tápláló verőér lezárása vagy daganatellenes szerek juttatása az érbe (a kettőt együtt is alkalmazzák), illetve a daganat tápláló ereinek képződését megakadályozó új gyógyszer alkalmazása. Jelenleg számos reménykeltő terápiával folynak klinikai vizsgálatok, és ezekben a tanulmányokban is lehetséges az önkéntes részvétel.
Milyen műtéti eljárások léteznek?
A máj rosszindulatú daganata akkor gyógyítható meg véglegesen, ha korai stádiumban ismerték fel, mielőtt továbbterjedhetett volna a máj állományában, vagy ráterjedhetett volna a környéki nyirokcsomókra, illetve más szervekre. Fontos a beteg jó általános állapota, és az, hogy a májműködése is normális legyen. Csak ebben az esetben lehetséges a sebészi beavatkozás, amelynek során eltávolítják a daganatos gócot a körülvevő májszövettel együtt, vagy akár az egész májlebenyt is, amelyben a daganat található.
A megmaradt, egészséges májszövet pótolni tudja a kiesett részek működését. Ilyen műtét azonban sajnos csak a májrákos betegek 10 %-nál végezhető el. Májátültetés szintén csak igen kevés betegnél történik. A májátültetés során a sebész teljes egészében eltávolítja a beteg májat, és azt egy egészséges donor májjal helyettesíti. Ennek a beavatkozásnak is feltétele, hogy a daganat ne terjedjen túl a máj állományán, illetve a megfelelő donor máj megtalálása, amelyre esetenként hosszú időt vesz igénybe.
Hogyan lehet kezelni a nem operálható daganatos gócokat?
Gyakran előfordul, hogy még a kevéssé kiterjedt májdaganat sem operálható, mert a májszövet már olyan mértékben károsodott a májzsugor miatt, vagy a májműködés annyira elégtelen, hogy a műtét igen nagy kockázattal járna. Számos olyan kezelési mód létezik, amely ugyan nem gyógyítja meg véglegesen a betegséget, de jobb élet-minőséget, tünetmentességet és hosszabb túlélést biztosít. A lokalizált gócban levő daganatsejtek elpusztíthatók az által, ha az orvos a bőrön keresztül közvetlenül 95 %-os alkoholt fecskendez a daganatba egy vékony tű segítségével. A daganat pontos helyét ilyenkor valamilyen képalkotó eljárással- pl. ultrahanggal határozzák meg. Elsősorban a máj felszínéhez közel eső, 3-5 cm-es daganatok kezelhetők eredményesen ezzel a módszerrel, amelyek a külső beavatkozás számára jól elérhetőek.
Hasonló eljárás az is, ha kívülről egy kis rádiófrekvenciás elektródát vezetnek a daganatba, amely ott helyben hőt termel, és ez által pusztítja el a rákos sejteket. Lehetséges a daganatos góc megfagyasztása is egy szondán keresztül. Kisebb daganat esetén ezek az eljárások helyi érzéstelenítésben végezhetők, de előfordulhat, hogy általános érzéstelenítésre van szükség. A májat tápláló verőérbe daganatellenes gyógyszereket lehet juttatni egy katéteren keresztül, amelyek így csupán a májban levő daganatsejteket érik el, a szervezet egészét megkímélik.
A módszer egy másik változatát kemoembolizációnak nevezik. A kemoembolizáció során először daganatgátló gyógyszert juttatnak a verőérbe katéteren át, majd valamilyen anyaggal (pl. olajos kontrasztanyaggal vagy műanyag részecskékkel) el is zárják az eret. A gyógyszer így lassabban távozik el a lezárt érterületről, hosszabb ideig helyben marad és tartós hatást fejt ki, emellett pedig a daganat vérellátása is károsodik.
Van-e hatásos gyógyszeres kezelés?
A hagyományos daganatgátló gyógyszerek (citosztatikumok) szisztémás alkalmazásától, amely az egész szervezetet érinti, és általában intravénás adagolással történik, a tapasztalatok szerint nem várható jelentős eredmény. A sejten kívüli és belüli jelátvivő folyamatok mind részletesebb megismerése új lehetőségeket nyitott a daganatterápiában. Így lehetőség nyílt arra, hogy olyan gyógyszereket fejlesszenek ki, melyek célzottan a tumor kialakulásában szerepet játszó mechanizmusokra hatnak megkímélve az egészséges szöveteket.
Nemrégiben jelent a daganatellenes gyógyszerek egy új típusa, amely egyszerre gátolja meg célzottan a tumorsejtek osztódását, valamint a daganatot tápláló erek kialakulását és növekedését. A daganatsejtek megfelelő vér- és oxigénellátás hiányában nem képesek a növekedésre, és előbb- utóbb elpusztulnak. E célzott támadáspontú gyógyszereket- szemben a citosztatikumokkal- nem injekció vagy infúzió formájában, hanem szájon keresztül adagolják, és tartósan kell szedni őket. A gyógyszercsoport egyik tagját nemrégiben törzskönyvezték a májrák kezelésére.
Honnan tudható, hogy a kezelés megfelelő-e?
A terápiáról nem egyetlen ember dönt, hanem olyan szakemberek csoportja, akik régóta foglalkoznak daganatos betegek kezelésével, és jól ismerik a betegségek jellemzőit. A csoportban általában részt vesz a gyógyszeres kezelésben jártas klinikai onkológus, hepatológus, sebész és sugárterápiás szakember is. Közösen megbeszélik az esetet, és javaslatot tesznek a betegség legmegfelelőbbnek tartott kezelési tervére. Az is lehetséges, hogy a kezelőorvos felajánlja a részvételt olyan klinikai vizsgálatban, amely a májrák újabb kezelési módszereit tanulmányozza a hagyományos terápiás lehetőségekkel összehasonlítva.
Mi a teendő, ha vannak még kérdések?
Ha a kórismézés során meghatározták, hogy milyen típusú a májdaganat, a kezelőorvos részletesen megbeszéli majd a betegség várható lefolyását, és azt is, hogy milyen terápiás lehetőségek adódnak. Hasznos lehet egy a kérdésekből összeállított lista, amely az orvossal vagy a kezelésében részt vevő nővérrel megbeszélhető. Jó egy közeli hozzátartozó kísérete erre a beszélgetésre, hiszen két embernek több olyan dolog juthat eszébe, amelyről tájékoztatást szeretnének.
Forrás: Magyar Rákellenes Liga
www.rakliga.hu
