Az immunrendszer zavara
Az antifoszfolipid szindróma (APS) az immunrendszernek egy olyan fajta zavara, ami a véralvadási folyamatokra is komoly befolyást gyakorol. A foszfolipidek (melyek az erek belső falában vannak) feladata, hogy sérülés esetén a véralvadásban szereplő faktorokat közel hozzák egymáshoz, így a véralvadás kellő ütemben történik, és a vérzés megszűntével le is áll. Az autoimmun betegség során nagyobb mennyiségben vannak jelen az antifoszfolipid antitestek (foszfolipidek ellen termelődő anyagok), melyek fokozzák a véralvadási kaszkád működését, ráadásul gyulladásokat keltenek az erek falában, és ezzel fokozott trombózis-készséget indukálnak.
A probléma leggyakrabban mélyvénás trombózist és tüdőembóliát okoz, ám nem ritka, hogy a kis artériákban vérrög keletkezik és stroke vagy TIA (átmeneti agyi keringés zavar) kivizsgálása során derül rá fény. Érdemes tudni, hogy a szindróma gyakran más autoimmun betegségekkel jár együtt- ebben az esetben szekunder, azaz másodlagos APS-ről beszélünk, ami az esetek egy részében szisztémás (az egész szervezetet érintő - SLE), vagy egy szerve lokalizálódik - mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője.
Gyakran várandósságkor derül ki
Az APS trombózis-provokáló hatása miatt gyakran okoz komoly problémákat a terhesség alatt. Egyrészt ekkor megnő a kismama mélyvénás trombózisra való esélye, másrészt a keletkezett vérrögök elzárhatják a magzatot tápláló ereket a méhlepényben, így akár vetélés/koraszülés is bekövetkezhet. Statisztikák szerint megfelelő kezelés nélkül a terhességek majd 90 százaléka magzati elhalással ér véget- minél magasabb az antifoszfolipid antitestek titere (szintje), a vetélés kockázata annál magasabb!
Amennyiben a családjában nem fordult elő hasonló zavar és egyéni kórtörténetében sem szerepel trombózis, vetélés, autoimmun betegség, úgy a szűrés természetesen nem indokolt, ám ha van APS-n (antifoszfolipid szindrómában) szenvedő rokona, esetleg ha meddőséggel, habituális vetéléssel küzd,
vagy ha volt már koraszülése, úgy mindenképp érdemes elvégeztetni ezt az immunológiai szűrővizsgálatot!
Kezeléssel megóvhatja babája és a saját életét
A várandósság – és a szülést követő 6 hét - alapból fokozza a trombózis kialakulásának rizikóját, ám APS esetén a kockázat jóval magasabb. Éppen ezért, ha a vérvizsgálat pozitív, akkor minél előbb ki kell a szakorvos tanácsát kérni, aki a pacienst hosszan kikérdezi, anamnézist vesz fel, a betegnél és a családjában előforduló betegségekről érdeklődik. Ez igen időigényes lehet, ám fontos lépés, hiszen ennek nagy szerepe van a későbbiekben, mivel szükség esetén már a várandóság előtt is gyógyszeres kezelést kell alkalmazni, hisz bármikor lehet érelzáródás. A terhesség legelejétől, pedig véralvadásgátló injekciót (LMWH – alacsony molekulatömegű heparin) kell majd adnia magának a kismamának. Fontos továbbá, hogy a betegség fennállása esetén a babavárás időszakában a kismama fokozott orvosi ellenőrzésre szorul! Ez közös felügyeletet jelent a nőgyógyász, hematológus és immunológus szakorvos közreműködésével.
(Forrás: Trombózisközpont)
