"Fiatalok vagyunk, szinglik és büszkék" - adták tudtul Peking egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjánál, a Tungcsimen metróállomásnál álló fiatalok, kezükben nagyméretű színes táblájukkal. A "transzparens" közepén egy női alak feltartott két karja a feje felett egy X-et, vagyis "nem-et" formáz.
Mint kiderült, a feliratot és az ábrát nem jelentethették meg a földalatti kivilágított reklámjai között, ezért ott egy másik, visszafogottabb, de ugyancsak egyértelmű üzenet látható:
"Kedves apa és anya, ne aggódj. A világ oly nagy, az életnek oly sok formája van. A szinglik is lehetnek boldogok".
A kínai társadalomban, különösen a vidéken élők, illetve a vidékről elszármazottak körében máig élő hagyomány, hogy a gyerekeket a szülők mielőbbi házasságba kényszerítik, hogy biztosak legyenek sorsukat illetően. Ennek a többség még mindig nehezen áll ellen, ha egyáltalán megpróbálja.
A nyomás különösen a holdújévi, tavaszünnepi időszakban tetőzik, amikor sok fiatal hazamegy a városból és a szülők azzal szembesülnek, hogy bár már a húszas éveik derekán járnak, még mindig egyedülállók. A hagyományok szerint a helyzet megoldására a szülők gyakran a faluban jól ismert kerítőket bíznak meg, akik felhajtják a "gyereknek" korban megfelelő jövendőbelit.
Hogy ezt elkerüljék, egyre többen bérelnek fel a holdújévi időszakra vőlegényt vagy menyasszonyt maguknak. Egy napilap szerint az igény kielégítésére már szolgáltatások is szerveződtek.
