A népi gyógyászat több száz - ezer - éve fordul segítségért a fákhoz, füvekhez, virágokhoz prevenciós céllal és a betegségek mellékhatások nélküli gyógyítása érdekében is. Napjainkig közel kétszáz növényről bizonyosodott be, hogy jótékonyan hat valamilyen testi, lelki problémára. Most mégis előfordulhat, hogy a tisztán gyógynövényeket tartalmazó hazai készítmények tavasztól eltűnnek a polcokról. A felhördülést kiváltó irányelvet (2004/24/EK) 2004-ben fogadta el az Európai Unió, és hét évet adott a tagállamoknak a rendelkezés bevezetésére. Az irányelv által előírt költségek és rendszerek ugyanakkor, úgy tűnik, kezelhetetlenek a kisvállalkozásként működő gyártók számára, amelyek a növényi termékek elsődleges szállítói - hangsúlyozza Heidi Stevenson. Az angol természetgyógyász szerint a szabályozás túlkapás, és bár méltánylandó a törekvés a fogyasztó megfelelő tájékoztatására, a direktívában kijelölt út elfogadhatatlan.
A gyógyteák végnapjai
Magyarországon 2005-ben készült el az a törvény, amely a „növényi gyógyszer" kategória felállításával száműzheti az évszázados tapasztalatokon és hagyományokon alapuló készítményeket. Eszerint ugyanis a jövőben a gyógyszerekével azonos módon ítélik meg a gyógynövényeket és a gyógynövény alapú készítményeket, így azokat csak a medicinákéhoz hasonló, hosszadalmas és költséges bevizsgálást követően lehet forgalomba hozni. Pedig manapság, amikor az emberek többsége egészségtelen, feszültségekkel teli és megbetegedésekhez vezető életet él, nagyon fontos, hogy mind többen segítsék szervezetük regenerálódását természetes módon is. A helyes életmódhoz éppúgy hozzátartozik a természetes füvekből készült feszültségoldó vagy immunerősítő gyógytea fogyasztása, mint a rendszeres testmozgás. Különösen, amikor a kormányok egészségügyi kiadásai az egekbe szöknek, és az országok gazdasági mutatói szorosan összekapcsolódnak a társadalom egészségi állapotával. Lényeges lenne tehát, hogy mind többen találjanak vissza a természetes életmódhoz, amelynek része a gyógyfüvek ismerete és használata is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbb 2008 novemberében a Pekingi Nyilatkozatban szólították fel a kormányokat arra, hogy tegyék a nemzeti egészségügy részévé a hagyományos gyógyítást, és becsüljék meg a népi gyógyítók tudását. A nyilatkozat arra ösztönzi az orvosokat, egészségügyi intézményeket, hogy működjenek együtt a népi gyógyítókkal, olvasható Gyuri bácsi - Szabó György -, a híres bükki füvesember honlapján.
Gyógynövényből növényi gyógyszer
Ennek épp az ellenkezője történik az unió 27 tagállamában, így hazánkban is. 2011. április 1-jétől gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények már nem hozhatók forgalomba gyógyhatásra való hivatkozással. Ez érinti az Országos Gyógyszerészeti Intézet által korábban „gyógytermékként" regisztrált növényeket tartalmazó kapszulákat, oldatokat, teakeverékeket, egykomponensű teákat. Mintegy 300-350 ilyen termékről lehet szó - véli Bernáth Jenő, a Budapesti Corvinus Egyetem kertészettudományi karának professzora a Natúrsziget internetes oldalon megjelent cikkben. Hiába javasolná az orvos kiegészítő kúraként például a fokhagymatablettát, ha a beteg sehol nem tudja megvásárolni. A kamilla- vagy a hársfatea is eltűnhet a jövő hónaptól a gyógynövényboltokból, ahogyan a
A szabadgyökök okozta káros oxidációs folyamatoktól a sejteket védő szőlőmagkapszula vagy a szívizomzatra jótékony galagonyatea sem lesz könnyen beszerezhető a drogériákban, ahol kizárólag a vitaminok, illetve az ásványi anyagokat tartalmazó termékek maradnak. Az előbbieket - amennyiben gyógyszerkönyvi minőséget képviselnek, és ezt hatósági bevizsgálás igazolja - gyógyszerként a patikákban kell keresnünk. A bevizsgálás viszont rendkívül drága és bonyolult eljárás, így a kisebb cégek valószínűleg kiszorulnak a piacról. A gyártó dönthet úgy is, hogy étrend-kiegészítővé vagy élelmiszerré minősítteti a korábban gyógyhatású készítményként forgalmazott termékét, ekkor viszont a dobozokon nem szerepelhet a gyógyító hatásra vonatkozó utalás. Persze a világhálón ezután is lehet tájékozódni arról, hogy melyik növény mire jó, a beszerzése viszont jóval nehezebb lesz. Ráadásul azok, akik eddig is jobbára a gyógyszerekben hittek, ezután igazolva is látják vélelmeiket.
Eltérő reakciók
A magyar jogszabály lehetővé teszi, hogy a korábban már legyártott termékek lejárati idejükig, de legfeljebb még két évig forgalomban legyenek. 2011. március 31-éig a gyártóknak arra is van lehetőségük, hogy egyszerűsített eljárás keretében kérjék készítményeik átminősítését növényi gyógyszerré. A jogszabály 2005-ös módosítása óta viszont egyetlen hazai termék átminősítése sem történt meg, válaszolta a gyógy- és aromanövények tanszék professzora a Natúrsziget portál kérdésére, amely „Védjük Meg Kamillát!" jelszóval csatlakozott Stevenson kampányához. Még ez is olyan többletráfordítást és adminisztrációs terhet jelent, amit, úgy tűnik, a kisebb hazai cégek nem vállaltak. A szakember szerint a megszűnő 300-350 termékből legfeljebb két-három sikeres átminősítésére lehet számítani a határidő végéig. A gyógynövénypiac védelme érdekében az unió egyes tagállamai igyekeztek törvényes kiskapukat hagyni ott, ahol a direktíva ezt lehetővé teszi. Az unió például konkrétan nem határozza meg a növényi gyógyszerré való átminősítési folyamat lépéseit, így a tagállamokon múlik, hogy az mennyire szigorú vagy bonyolult. Bernáth Jenő szerint az is védené a piacot, ha az élelmiszerré történő átsorolásnak is lennének minőségi feltételei annak érdekében, hogy csak olyan gyógynövényteák, teakeverékek legyenek forgalmazhatók élelmiszerként, amelyek a biológiai hatásért felelős anyagokat garantáltan tartalmazzák. Ez növelné a vásárlók bizalmát.
Illusztráció: Bartos Gyula, flickr, wikimedia
A cikk a Piac&Profit magazin 2011 márciusi számának NHD rovatában jelent meg.
