A passzív dohányzás több káros hatása ismert. A Chest folyóiratban közölt vizsgálat most a gyermekkori asztma kezelésében betöltött negatív szerepére hívja fel a figyelmet. A friss kutatás szerint ugyanis nemcsak a betegség kialakulásában van szerepe, de a passzív dohányzás a kezelés eredményességét is csökkenti.
A zárt térben keletkező füst épp akkora veszélyt jelent a nem dohányzó egészségre, mintha a másik fél is rágyújtana. Régóta tudjuk, hogy a dohányfüsttel teli levegő belélegzése a kisgyermekekre különösen veszélyes: rontja a tüdő működését, hajlamosít az olyan krónikus betegségekre, mint az idült hörghurut és az asztma – sorolja dr. Hidvégi Edit gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A mostani kutatás arra is rávilágít, hogy nemcsak a betegség kialakulásában van szerepe, de a passzív dohányzás a kezelés eredményességét is csökkenti.
A 19 vizsgált gyermek esetében kilencnek a szülei dohányoztak, míg tíz családban füstmentes levegőt szívtak a gyermekek a lakásban, autóban egyaránt. A kutatók megállapították, hogy a dohányzó családban felnövő gyermekek szervezetében kevesebb HDAC2 enzim volt kimutatható, s emiatt kevésbé reagáltak az inhalációs szteroidkezelésre. Náluk a tünetek erősebben és gyakrabban jelentkeztek, magasabb dózisú, így több mellékhatást okozó szteroidkezelésre volt szükségük.
A HDAC2 nevű enzim nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a szteroidok gyulladáscsökkentő hatásukat kifejtsék, így érthető, hogy az enzim csökkent mennyisége következtében miért reagáltak rosszabbul a gyerekek a kezelésre. A passzív dohányzást elszenvedő gyerekeknél a felére csökkent az enzim aktivitása, a lakásban, autóban dohányzó szülök tehát hatalmas felelőtlenséget követnek el gyermekükkel szemben – figyelmeztet dr. Hidvégi Edit. Az asztma elleni inhalált gyógyszerek segítenek a betegség tüneteit csökkenteni, a súlyosabb rohamokat megelőzni, ezért lényeges, hogy a hatásukat a lehető legjobban ki tudják fejteni.
