Az asztmás betegségnek több típusát különböztetjük meg, így a provokáló tényezők is egyénenként eltérők lehetnek. Általánosságban igaz azonban, hogy rontja a betegség tüneteit, illetve rohamot idézhet elő a magas légszennyezettség, a dohányfüst, az erős illatok, vegyszerek belélegzése. (Asztmás gyerekeknek különösen nagy veszély a passzív dohányzás!) Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa arra is felhívja a figyelmet, hogy az időjárás változásai, a párás, hideg levegő, a fizikai, lelki megterhelés, légúti fertőzés, megfázás szintén váratlan rosszabbodást idézhet elő a betegek állapotában. Allergiás asztma esetén gondolni kell még az allergének provokáló szerepére is: egyéntől függően bizonyos pollenek, a háziállatok közelsége , vagy poros, dohos helyen való tartózkodás is asztmás rohamot idézhet elő
Az asztmás rohamot az esetek többségében megelőzik enyhébb, akár más betegségekkel is könnyen összetéveszthető tünetek. Figyelmeztető jel például a fáradtság, a fejfájás vagy az étvágytalanság, a fizikai teljesítőképesség csökkenése, a gyakori, illetve erősödő, rohamszerű köhögés. Dr. Potecz Györgyi hangsúlyozza, hogy minden szokatlan tünetre figyeljünk, mert egyes rohamok bevezető tünetei különbözőek lehetnek. Előfordulhat, hogy az előző esetben az elhúzódó, főként éjszaka jelentkező, száraz köhögés volt a vezető tünet, a következő roham előtt pedig egyáltalán nem, vagy csak alig jelentkezik ilyen jellegű panasz.
Asztmás roham során a légutak szűkülete miatt a kilégzés nehezített, a beteg zihál, mellkasi nyomó érzése jelentkezik. A roham súlyosbodása esetén a tünetek fokozódnak, a levegővétel egyre nehezebb, légszomj jelentkezik. A beszéd akadozik, egyre zavartabbá válhat. A legsúlyosabb stádiumban a kialakult oxigénhiány miatt a beteg ajkai elkékülnek, eszméletvesztés következik be.
Az áramlási csúcssebesség mérő műszer (peak flow meter) segítségével, akár otthon is elvégezhető gyors vizsgálattal fontos információkat kaphatunk, ehhez azonban lényeges, hogy ismerjük a korábbi vizsgálatnál mért legjobb eredményünket. Ha ehhez a számhoz képest 50 és 80 százalék közé eső értékeket kapunk, vagy a napon belüli ingadozás 20% feletti, akkor nagy valószínűséggel az asztmás roham kezdeti stádiumában járunk.
A felsorolt kezdeti tünetek észlelésekor és a vizsgálat eredményei alapján, a kezelőorvossal előzetesen egyeztetett asztma akció terv segíthet a tünetek súlyosbodását megelőzni. Az asztma akció tervből azt is megtudhatjuk, hogyan ismerhetjük fel az asztmás roham kezdeti jeleit, illetve milyen gyógyszereket alkalmazzunk roham esetén.
A Tüdőközpont főorvosától megtudtuk, hogy az otthoni önkontrollnak komplexebb, technikailag kifinomultabb és részletesebb formája az úgynevezett telemedicina keretében már létezik. Ezzel a beteg részletes légzésfunkciót tud az otthonában végezni, és ezt az orvosnak-szolgáltatónak online elküldeni. Ennek alapján, ha szükséges, az orvos konkrét terápiás változtatást tud javasolni, illetve súlyosabb esetben soron kívüli személyes vizitre hívhatja a beteget a súlyos roham elkerülése érdekében.
