Az autizmus problémájával küszködőknek súlyos szociális, beszéd- és tanulási zavarai vannak. Az autista gyerekeknek, korlátozott felfogó- és kommunikációs képességük miatt, nehézséget okoz, hogy társadalmi kapcsolatokat építsenek ki. Általában 3 éves korig kiderül, ha a gyereknek ilyen jellegű fogyatékossága van.

A fizikai, szociális és tanulási készségek lassú fejlődése, vagy totális hiánya, a beszéd fejletlen ritmusa, a korlátozott felfogóképesség, a szavak általános jelentésen kívüli használata, az érzékelésre való abnormális reakciók, és az emberekkel, eseményekkel, tárgyakkal való abnormális kapcsolat mind az autizmus jellegzetességei.

Ha egy gyereknél ilyen problémák lépnek fel, feltétlen szükség van orvosi kivizsgálásra. Bár az autizmus a legtöbb esetben egész életen át tart, ha a gyerek speciális oktatásban részesül, akkor egyes tünetei javulhatnak, vagy idővel egészen eltűnhetnek.

Autizmussal kapcsolatos információkat kerestem a neten, amikor az egyik, speciálisan erre a témára koncentráló honlap fórumán egy érdekes beszélgetésre akadtam. Azt hiszem, akkor érthetjük meg igazán ezt az állapotot, ha azok az emberek mesélnek róla, akik benne élnek:

G.J.

"Én egy igen jó képességű autista vagyok. Felelősségteljes munkám van, és függetlenül élek. Társadalmi életem nincs. A munkahelyemen kívül ritkán lépek kapcsolatba emberekkel. Alapvetően utálom az embereket. Oly annyira nem értettek meg, és annyi bántást kellett elviselnem, hogy utálom az embereket, és nem akarok tőlük semmit. A családom utál azért, mert autista vagyok, úgyhogy nem tudok mit kezdeni velük. Ez a következménye annak, ha egy gyereknél nem diagnosztizálják, és kezelik helyesen az autizmust."

M.

"Helló G.!

A lányom 17 éves. Érzékeny és gyönyörű gyerek. L. nem járt iskolába, de otthon tanította az anyja - énJ . Nem tud írni és olvasni L mostanáig. G., te tudsz Interneten keresztül kommunikálni, L. nem. Ez neked esélyt jelent az élettől, L. számára nincs remény. Lehet, hogy optimista vagyok, de mindenre megtanítom, amit tudok. A lányom életében én vagyok a szem és a kéz. Sajnos az elméje nem lehetek. Amikor emberek közé megyünk, megpróbálunk együtt kapcsolatba lépni másokkal. Amikor utáltam, és sajnáltam magam, nem voltam képes kapcsolatot teremteni. És amikor elhatároztam, hogy megváltoztatom a saját érzéseimet, minden megváltozott körülöttemJ . Habár én nem vagyok autista, ugyanolyan problémáim vannak, mint neked.(...)"

P. - moderátor

"Helló G.!

Az emberek és az állatok nem szeretik azt, aki más, mint ők. Legjobb esetben csak szimplán nem figyelnek a másfajtákra; legrosszabb esetben megölik. Természetesen az emberek civilizáltabbak annál, hogy öljenek, de a történelemből tudod - ez is megesett. Minden más esetben legtöbbjük sértőn viselkedik. Nem tudod megváltoztatni az embereket, neked kell megváltoznod.

Asperger-szindrómával (olyan rendellenesség, ami az amúgy intelligens embereket meggátolja abban, hogy társadalmi kapcsolatokat építsenek ki) kezelnek. Alig észrevehető. De gyakran vannak problémáim. Lehet, hogy ezek a problémák nem összehasonlíthatóak a tieiddel, de nézzük meg őket. A legáltalánosabb probléma, hogy az emberek nem hagynak beszélni. Beszéd és vita órákat vettem, használtam Carnegie módszereit, hogy fenntartsam a figyelmet - egyik sem használt. Amíg nem hallgattam meg kazettáról Tony Atwood óráit, nem értettem, hogy az arckifejezésem más, a külsőm más, és az emberek szeme, mielőtt elkezdenek beszélni, mást fejez ki. Még mindig nem vagyok túl sikeres a beszédben, de megértettem, hogy az emberek nem mellőznek - hanem nem értenek. Nem keltem bennük azt a benyomást, hogy kész vagyok a beszédre.

Megismétlem: nem tudod megváltoztatni az embereket, neked kell megváltoznod. A hasonló vonzza a hasonlót. Ha az emberek utálnak, elérik, hogy te is utáld őket; ha utálod őket, ők is utálni fognak. (...) Nézz magadba! Szereted magad? Lehet, hogy nem is utálod az embereket? Lehet, hogy magadat utálod azért, mert nem tudod magad megértetni velük? (...)"

Forrás: www.ese.ocps.net