Iszonyatos tudásvágy, hatalmas akaraterő kellett ahhoz, hogy egy fiatalasszony, aki ráadásul grófi származású, otthagyjon csapot-papot, évekre elváljon családjától, csak hogy megvalósíthassa élete álmát: orvosi diplomát szerezzen. Még több erő, türelem kellett ahhoz, hogy hosszú éveken át elviselje a hivatal packázásait, azt, hogy a Zürichben szerzett egyetemi oklevelet Magyarország vaskalapos miniszterei, középiskolai tanárai, egyetemi oktatói semmibe vegyék, s orvosi praxisát az "okleveles bába" minősítéssel végezze.

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben. A kor legjobb iskolájában, a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézetben tanult. Alig 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz, de házassága nem lett szerencsés. Hugonnai Vilma 1869-ben értesült arról, hogy a zürichi egyetemre nők is beíratkozhatnak, ám ehhez férje beleegyezése kellett. Sok vita után végül abban egyeztek meg, hogy minden anyagi támogatás nélkül beíratkozhat az orvosi karra. 1872-ben lett a zürichi egyetem hallgatója, 1879. február 3-án védte meg disszertációját. Tanulmányai befejezése után az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott, majd egy alapítványi kórházban. 1880 februárjában tért haza, de diplomájának hazai elismertetése rendkívüli akadályokba ütközött: 1881. március 31-én leérettségzett, majd kérte oklevele elismertetését. Noha kérelmét a pesti orvostanári kar támogatta, Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter elutasította. A doktornő letette a szülésznői vizsgát, hivatalosan bábaként működött, de betegek sokaságát kezelte.

Ekkor írta "A nők munkaköre" című tanulmányát, amelyben a nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást. Minden szervezkedésben részt vett, amely a nők egyenjogúsítását tűzte célul. 1895-ben királyi rendelettel lehetővé vált Magyarországon is a nők egyetemi tanulmánya, így 1896. február 10-én újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését. Erre 1897. május 14-én kerülhetett sor, amikor Budapesten orvosdoktorrá avatták. 1922. március 25-én hunyt el Budapesten. Nevét iskolák és szobrok őrzik, legfőképpen pedig a sok ezer magyar orvosnő munkája... Az óvodaalapító

1828. június 1-jén, Angyalkert néven nyílt meg Magyarország első kisdedóvója Budán. Az óvoda létrehozását Brunszvik Teréz (1775-1861) kezdeményezte, angol példák nyomán. A grófnő fáradozásának eredményeként 1832-ben már 10 óvoda működött a Magyar Királyság területén, ezekben írást, olvasást, elemi geometriát, számolást, az ember testrészeit, a környezetben levő tárgyakat, grammatikai alapokat, zoológiai, mesterségekbeli, időszámítási ismereteket, a használatos pénzegységeket, éneket tanítottak. A gyerekek heti 48 órát töltöttek az óvodában, délben hazamentek ebédelni.