Akár kirakatbetegségnek is nevezhetjük
- Az érszűkületet sokszor kirakatbetegségnek is hívják, ugyanis az egyik fő tünete, hogy a vádliban éles fájdalom jelentkezik, amely miatt a betegnek gyakran meg kell állnia, mintegy kirakatot nézegetni. Vagyis a gyaloglás egyfajta diagnosztikai módszer is, ugyanis abból, hogy hány méterenként kell megállnia az érszűkületes betegnek, az orvosok következtetéseket tudnak levonni. – ismerteti Prof. dr. Blaskó György. A fájdalommentes gyaloglás hossza –érszűkület esetén –meglepően állandó érték! Ezt a betegek is észre tudják venni. Kezelés és életmódváltás nélkül azonban e távolság fokozatosan csökken, végül fellép az ún. nyugalmi fájdalom. Már az alsó végtagokon mért vérnyomásértékek is tájékoztatóak lehetnek.
Műszeres diagnosztikai lehetőségek
Igen egyszerű kis kézi Doppler készülékkel is lehet szűrővizsgálatot végezni, ami a szűkület előtt és után hallható hang alapján –megfelelő gyakorlat után – már felkeltheti az érszűkület gyanúját.
Az úgynevezett boka-kar index (doppler-index) mérés során a bokán mért vérnyomás értékét elosztjuk a karon mért értékkel, aminek normál esetben 1-nek kell lenni. Ha ez a hányados 0,8 alá esik, érszűkületről beszélünk. Ugyanígy az sem jó, ha túl magas az alsó érték, és a hányados 1,2 fölött van, hiszen ez meszes erekre utal. Ez a mérés előrehaladott, 50 százalék feletti szűkületet mutat ki, tehát ezt már leginkább csak a tünetekkel rendelkező betegeknek lehet ajánlani.
Az arteriográfos módszer alkalmas lehet korai stádiumban, esetleg tünetmentes betegnél is a kezdődő folyamat kimutatására. Magyarországon ez még nem napi gyakorlat, holott ez a szűrővizsgálat nagyon hasznos lenne a 40 éves kor felett, különböző rizikófaktorokkal rendelkező személyeknek, hiszen a megelőzés éppen ebben a fázisban lenne a legfontosabb.
Számos más vizsgálat során is fény derülhet az érszűkületre, például egy hasi- vagy mellkasröntgen is kimutathat egy meszesebb aortát. A hasi ultrahangvizsgálatok is láthatóvá teheti a nagy hasi aorta szűkületét, tágulatát (aneurysma).
Az esetlegesen szükséges műtét előtt azonban a vizsgálatok un. „aranystandardja” az érfestés, az arteriográfia. Ez dönti el műtét típusát, nagyságát, utókezelését, rehabilitációt, stb.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Bizonyos rizikófaktorok esetén mindenképpen érdemes évente részt venni a szűrésen. Egyes problémák jelentkezésekor pedig valóban nem halogatható tovább a kivizsgálás. Ezek az alábbiak:
- túlsúly
- dohányzás
- stresszes élethelyzet, munkakörülmények
- magas vérnyomás
- magas vérnyomás és szívbetegség családi halmozódása
- változó kor megjelenése a hölgyeknél
- magas koleszterin és/vagy trigliceridszint
- jellemző panaszok megléte, például csökkenő járástávolság
- váratlan memóriazavar- az agyi erek meszesedésének egyik első tünete lehet!
