Egyre többen szenvednek krónikus obstruktív légúti betegségben, angol nevéből rövidítve a COPD-ben, amely hazánkban is népbetegségnek számít. Ez a legnagyobb esetszámú betegség, amelynek halálozási gyakorisága világszinten is növekszik. A negyven év felettiek körében négyszer gyakrabban alakulhat ki, mint sok daganattípus vagy szívroham. A betegség visszafordíthatatlan károsodások hátrahagyásával halad előre, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség. Magáról a betegségről, annak mibenlétéről, valódi veszélyeiről nagyon keveset tud a lakosság. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, miszerint hazánkban közel fél millióan szenvednek COPD-ben, ugyanakkor a diagnosztizált betegek száma alig éri el a kétszáz ezret.

A betegség legfőbb kiváltó oka a dohányzás, de emellett a környezetszennyezés, valamint a munkahelyi légúti ártalom is közrejátszik a kialakulásában. Pontosan ezért a COPD a dohányosok, a passzív dohányosok és jellemzően a városlakók körében fordul elő a leggyakrabban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint jelenleg az ötödik leggyakoribb haláloknak számít, amely 2020-ra akár dobogós helyre is kerülhet. A komoly egészségügyi kockázatok ellenére az emberek hajlamosak figyelmen kívül hagyni ezt a betegséget.

A legfontosabb szakmai célkitűzés a legfőbb kiváltó ok, a dohányzás visszaszorítása, a betegség korai stádiumban történő felismerése az, hogy az emberek figyeljenek oda a kezdeti tünetekre, keressék fel háziorvosukat, vagy a tüdőgyógyászt. Javuljon az orvos-beteg kapcsolat, a betegség felismerését követően a betegek szedjék a javasolt gyógyszereket. A hazai tüdőgyógyászok június 27-én, az Európai Tüdőgyógyász Társaság felhívására Légzésfunkciós Világnapot (World Spirometry Day) tartanak. A Társaság nem titkolt szándéka, hogy ezzel a rendezvénnyel megismertesse a lakossággal a légzésfunkciós vizsgálatok jelentőségét, ezen keresztül az idült légzőszervi betegségek, így a COPD időben történő felfedezésének és kezelésének a szükségességét. Ehhez sokszor elég egy jól elvégzett légzésfunkciós vizsgálat is. Az emberek álmukban is ismerik már a vérnyomásukat, a cukor és koleszterin értéküket, de sokaknak fogalmuk sincs a tüdő kapacitásukról. Június 27-én mintegy száz tüdőgondozó beutaló nélkül is fogadja az érdeklődőket és elvégzik náluk a légzésfunkciós vizsgálatot, ami nem több mint egy erélyes be és kilégzés. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság arra kér mindenkit, hogy lehetőség szerint látogassanak el a legközelebb lévő tüdőgondozóba és vegyenek részt a vizsgálaton, hiszen ez által számos betegségnek elejét lehet venni. A részletekről, valamint a tüdőgondozók listájáról a www.tudogyogyasz.hu weboldalon tájékozódhatnak majd az érdeklődők.

A COPD mellett a Társaság másik fontos célkitűzése a tüdőrák leküzdése. Hazánkban évente tízezer új esetet regisztrálnak, ez a szám folyamatosan növekszik. A betegség a férfiak közötti rákos halálozásban az első, a gyengébbik nem képviselői között a második helyen áll. Magyarország világelső a tüdőrák halálozás terén. Mára bizonyított tény, hogy a tüdőrák kialakulásában óriási szerepe van a dohányzásnak, a naponta elszívott cigaretta mennyiségének, valamint a dohánytermékek kátrány és egyéb káros anyag tartalmának. A nők esetében a dohányzás okozza a tüdőrákok 75%-át, a férfiak körében ez a 85%-ot is meghaladja. Ezt az összefüggést támasztja alá az is, hogy a nemdohányzók között a tüdőrák előfordulása alacsonynak mondható. Ez a daganatfajta ma még az egyik legkevésbé gyógyítható daganatos betegség, de a tüdőgyógyászattal együttműködő mellkas sebészeti beavatkozások a valódi gyógyulás reményét jelentik. Ennek érdekében is fontos lenne az, hogy az ötven év feletti dohányosok minél nagyobb arányban vegyenek részt tüdőszűrésen! Emellett a tüdőgyógyászok és onkológusok kezében lévő legújabb célzott kezelések mind jobb eredményekkel kecsegtetnek. A Társaság fontosnak tartja továbbá a háziorvosokkal való együttműködést, nemcsak a betegség kiszűrése, hanem a betegek gondozása szempontjából is.

A Nagygyűlésük alkalmával nemcsak a fent említett témákkal foglalkoznak a szakemberek, hanem ez alkalommal rendezik meg a Társaság 100 éves Centenáriumi Emlékülését is. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság elődjeként 1912-ben Korányi Frigyes báró javaslatára alakult meg Budapesten a Tuberkulózissal foglalkozó Orvosok Egyesülete, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság nevet pedig 1990 óta viseli. A magyar orvos történet egyik legnagyobb sikere, a tuberkulózisnak, mint népbetegségnek a felszámolása is ennek a szervezetnek a nevéhez, a tüdőgyógyászathoz fűződik. Hála a tüdőgyógyászat immáron 100 éve tartó, folyamatos küzdelmének, mára már ritka betegségnek számít hazánkban a tbc, európai összevetésben is az alacsonyan átfertőzött országok közé tartozunk. 2011-ben már csupán 1500-an betegedtek meg és 39 ember halt meg ebben a betegségben.

A centenáriumi nagygyűlésen a Társaság szeretné jelezni, hogy a hazai tüdőgyógyászat felkészült a legújabb szakmai kihívásokra. A háromnapos konferencia szakmai programjában mintegy száz előadás és 80 poszter prezentáció jelzi a kollegák aktivitását. A szakemberek az ezen a területen működő szakdolgozókkal, biológusokkal, gyógytornászokkal, egyéb diplomásokkal, valamint a légzőszervi betegségek terén működő betegszervezetekkel, civil szervezetekkel is szoros kapcsolatot ápolnak. Annak érdekében, hogy a tüdőgyógyászati ellátás említett résztvevői megfelelő támogatást kaphassanak, a nagygyűlés alkalmával fórumot biztosítanak ezeknek az egyesületeknek is arra, hogy megismertessék magukat és megismerhessék egymást.