Egy nemrégiben Magyarországon végzett kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 46%-ánál éves szinten átlagosan kétszer jelentkeznek meghűléshez kapcsolódó kellemetlen tünetek, mint például torokfájás, orrfolyás, köhögés, rossz közérzet. A betegség első jeleit érzékelve a többség (58%) azonnal vitaminokkal, vény nélkül kapható készítményekkel igyekszik kikúrálni magát, a megkérdezettek 4%-a viszont már az első tünetek jelentkezésekor felkeresi háziorvosát.
Mivel a többségnek az első útja szinte azonnal a patikába vezet, felvetődött az a kérdés, hogy ott vajon mi alapján választanak gyógyszert. Közel egyenlő arányban vannak azok, akik a már jól bevált gyógyszereket választják (43%) illetve akik a patikus, háziorvosuk ajánlása szerint választanak (44%).
A gyógyszertárakban a választási lehetőségek széles tárházát tekintve adódik a kérdés, hogy mennyire vannak tisztában az emberek azzal, hogy mit vásárolnak, majd szednek be. Kiderült, hogy a válaszadók 22%-a nem ismeri az alkalmazott készítmény hatóanyagát. Továbbá az is bebizonyosodott, hogy a használati útmutatót a válaszadók 44%-a csak abban az esetben olvassa el, amennyiben teljesen új vény nélküli gyógyszert kezd el szedni.
A kutatás kitért arra is, hogy milyen gyakran fáj a magyarok torka. Az eredmények szerint a válaszadók több mint felének (52%) legalább félévente van torokfájása. Ebből 15%-nál ez akár háromhavonta is jelentkezhet. Torokfájás esetén csupán 6% fordul azonnal háziorvoshoz, a többség (34%) csak abban az esetben keresi fel a rendelőt, ha láza is van.
A megfázás, influenzás időszak egyik leggyakoribb tünete a torokgyulladás, torokfájás. Mennyire vannak azonban tisztában az emberek azzal, hogy mi váltja ki ezeket a tüneteket és hogyan kezelhetőek hatékonyan? A torokgyulladások 85%-át a felnőttek körében vírusok okozzák2, ennek ellenére a válaszadók közel egyharmada tévesen a baktériumokat okolja a betegség kialakulásáért.
A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 12%-a általában antibiotikumot szed ha fáj a torka. Ez viszont nem csupán felesleges, hanem ártalmas is lehet, hiszen az antibiotikumok helytelen és indokolatlan, túlzott mértékű használata antibiotikum-rezisztenciához vezethet. Ez azt jelenti, hogy a baktériumok megtanulnak alkalmazkodni, így egy idő után hatástalan lesz ellenük a korábban hatásos antibiotikum. Ez a jövőt tekintve komoly egészségügyi problémát jelenthet, hiszen visszatérhetnek az antibiotikum előtti idők, amikor a jelenleg jól kezelhető betegségek újra halálos kimenetelűvé válhatnak, mivel nem lesz ellenük hatásos gyógymód.
A kérdőív alapján a megkérdezettek mintegy harmada (35%) évente legalább egyszer alkalmaz antibiotikum-kúrát, 14%-uk pedig akár 2-3 alkalommal is. 26% százalék azt válaszolta, hogy ez teljesen változó és annyiszor szednek antibiotikumot, ahányszor azt az orvosuk felírja.
Fontos megjegyezni, hogy az antibiotikumok kizárólag baktériumok okozta fertőzések ellen hatásosak vírusok okozta megbetegedések (például influenza, megfázás) és tüneteik kezelésére hatástalanok. Antibiotikumokat csak és kizárólag orvosi utasításra szedjünk. Amennyiben indokolt a kezelés, ne hagyjuk abba a felírt antibiotikum szedését idő előtt, még akkor sem, ha már jobban érezzük magunkat. A teljes gyógyuláshoz szükség van az orvos által meghatározott mennyiség beszedésére. Az esetlegesen megmaradt gyógyszert soha ne adjuk át másnak és csak orvosi utasításra szedjük ismételten.
