Ma már sokak kertjében díszeleg valamilyen fürdésre alkalmas kisebb-nagyobb vízfelület. Mivel azonban többnyire épített medencéről van szó, nem árt tisztában lenni az építésre vonatkozó szabályokkal.
Ötven köbméternél kisebb
és egy méternél sekélyebb magánhasználatú medencét szabadon építhetünk, 50–100 köbméter és 1–2 méter vízmélység közötti terv esetén már bejelentési kötelezettség van, ennél is nagyobb építmény létesítésekor pedig egyszerűsített építési engedélyezési eljárással kell számolni. A medence elhelyezésekor a szabályozás meghatározza a kerítéstől és az épületektől tartandó távolságokat, ami általában 3-3 méter. Az építkezés előtt azonban a helyi építési szabályzatot is mindig érdemes megismerni, mert a helyi rendeletek eltérhetnek a törvényben foglaltaktól.
Mielőtt belefognánk a tervezésbe, célszerű tisztázni, hogy mire is szeretnénk használni a medencét. Ha elsősorban az otthoni sportolás eszközeként tekintünk rá, érdemes lehet fedett vagy beltéri megoldást választani, így nem csak a rövidke meleg évszakokban tudjuk kihasználni. Nem kell feltétlenül az uszodákban megszokott versenyméretekkel számolni, egy ellenáramoltató készülék beszerelésével már egy öt-hat méter hosszú medence is elég a napi testedzéshez.
Ha elsősorban gyerekek pancsolnak majd a vízben, akkor a mélység is fontos tényező. A hűsöléshez nem kell egy méternél mélyebb víz, ami biztonságosabb környezetet teremt a kicsiknek. Ha van rá lehetőség, hogy a medencét a házhoz vagy a teraszhoz szervesen kapcsolódva, belátható távolságban építsük meg, akkor a végeredmény – a gyerekek könnyebb felügyeletén túl – nyári medencés partik esetében is kifejezetten jól használható lesz.
A wellnessélmény
még teljesebbé tehető különböző vízköpők, masszírozófejek beépítésével. Egyre többen az úszómedencéhez kapcsolódó masszázskádat is kialakítanak. Masszázsmedencét azonban készen is vásárolhatunk, a kifejezetten kültérre tervezett darabok között pedig olyan is van, amely akár a teraszon is elfér. Ha viszont emeleten helyeznénk el, mindenképpen tájékozódni kell a födém teherbírásáról.
Ha elsősorban a látványban gyönyörködnénk, akkor a természetes hatás lehet a nyerő. De a tavakat sem csak nézni lehet! A természetes ökoszisztémát kialakító fürdőtó nagy divat külföldön, de már nálunk sem ismeretlen: tulajdonképpen egy úszómedence és egy dísztó ötvözete. Egy kisebb-nagyobb úszómedence méretű területet szabálytalan alakzatban körbevesznek kerti tóval, így a látvány egységes természetes vízfelület. Az ilyen fürdőtó vegyszermentes, természetesen öntisztuló, de csak annak ajánlható, aki nem rémül meg, ha néha béka vagy kisebb hal úszik szembe vele. Bár nagyon vonzó lehet a természet szerelmesei számára, jó tudni, hogy drága mulatságról van szó, mivel nagy terület kell hozzá, és a kialakítás is költséges. Az átlagos méretűnek tekinthető, 150 négyzetméteres fürdőtó 4-5 millió forintba kerül.
Ezután a látvány megtervezésének
már csak a képzelet szab határt. Az egyetlen, amihez érdemes ragaszkodni, az a kék burkolat, amely optikailag segíti, hogy tiszta vízben érezhessük magunkat.
A legegyszerűbb és mindig beváló forma a téglalap. A szögletes medencékben kellemesen lehet úszni, illenek a legtöbb épülethez, és megépíteni sem különösebben bonyolult. Egyre kedveltebbek azonban a kerek és íves formák. A hullámok vonalát idéző alakok és az amorf formák előnye, hogy kellemes öblök alakíthatók ki, illetve általuk kisebb térben is „kiharapható” a víz mellett pihenésre alkalmas száraz terület.
A medence és környékének stílusa mindenképpen illeszkedjék az otthon egészéhez. A burkolatok, fedési lehetőségek és főleg a víz körül a kiegészítő kellékek széles palettájában minden ízléshez van megfelelő, az egyszerű acélszerkezetektől az egyedi kerámiáig.
is fel kell készülni. Szakemberek becslése szerint egy jól megépített, fóliatakarású, csak nyáron használt 50 köbméteres kültéri medence esetében évi 80 ezer forint körüli működési költséggel számolhatunk vízkezeléssel, -pótlással, vegyszerrel és áramszámlával együtt. Beltéri medence esetén a fenntartási költségek naponta átlagosan egyórás használattal is elérhetik a havi félmillió forintot. Ugyanilyen méretnél közel 20 ezer forintos villanyszámlával kell számolni, amiért elsősorban a páramentesítő és a szűrő felelős, és jelentős tétel a fűtés is. A tapasztalatok szerint a medencelégtér és a víz fűtési költsége áltagosan megegyezik a lakótér többi részének fűtési költségeivel.
Víz, víz, tiszta víz
Minden medencetulajdonos tiszta, átlátszó, csillogó víztükörről álmodik, ami nemcsak esztétikai, de egészségügyi szempontból is fontos. Ehhez fizikai és kémiai módszerekre egyaránt szükség van. A vízforgató és szűrőberendezések hivatottak a medencébe hulló felszíni szennyeződések – falevelek, bogarak és egyebek – eltüntetésére, míg a baktériumok, gombák, algák ellen vegyszerek segítségével védekezhetünk.
A vegyszerezés – biokémiai kezelés – mindenképpen szükséges, e nélkül a medencék vize néhány héten belül bezöldül. Magánmedencék esetében a leggyakrabban alkalmazott szerek a szerves klórkészítmények. Ezek precíz adagolásával, a pH-érték kedvező szinten tartásával a klórszag és egyéb mellékhatások elkerülhetők. Az aktívoxigén-tartalmú szereket a klóros fertőtlenítős módszer hátrányainak kiküszöbölésére fejlesztették ki. Nincs kellemetlen szaguk, nem irritálják a bőrt és a szemet, de drágábbak, és olykor önmagukban nem is elegendők.
Alternatív lehetőségek az ózonos és az UV-sugaras fertőtlenítés. Előbbi nagyon erős hatású elemi oxigén közvetlen bevitelén alapul, igen hatékony, és nincs kellemetlen mellékhatása. Viszont, mivel igen bomlékony, a medencevíz biztonsági fertőtlenítőszer-szintje nem tartható, ezért klórral kell kombinálni. Az UV-sugaras fertőtlenítés során a kezelendő vizet átlátszó csőszakaszon vezetik keresztül, és megfelelő eszközzel világítják át. Az UV-C-tartomány erős antibakteriális hatású, emellett nem kell tartani a vegyszerekkel járó kellemetlen egészségügyi és környezeti hatásoktól sem. Fertőtlenítő hatása viszont csak a megvilágított szakaszon érvényesül.
A cikk a Konyha&Fürdő 2012/tavaszi számában jelent meg.
