Igyunk-e sört? A válasz: igen, módjával. A sör ugyanis - könnyen feldolgozható hatóanyagai miatt - értékes kiegészítő tápanyagforrás lehet, persze felnőtteknek. Bár tartalmaz alkoholt, az ilyen italok közül a legkevesebbet. Az alkohol amúgy naponta kis mennyiségben fogyasztva - ez férfiak esetében 30-40, nőknél 15-20 gramm - átlagosan a felére csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések és az ebből következő halálozások számát, ugyanis csökkenti az elsődleges rizikófaktornak tekintett LDL-koleszterinszintet. A sörben lévő maláta, komló és élesztő eredetű anyagok hasonló élettani hatásúak, így, állatkísérletekkel bizonyították, az alkoholmentes sör is csökkenti a vér koleszterinszintjét - olvasható a Magyar Sörgyártók Szövetségének honlapján közzétett „A sör és az egészség" című előadásban.
Sokan mondják, hogy a sör hizlal. Egy deci sör energiatartalma azonban 160 kilojoule, és mindössze 9 gramm szénhidrát van benne, szemben például a pezsgő 294, illetve 17,5-es értékeivel, a tokaji aszú 945 kilojoulos és 55,1 grammos mutatóiról nem is beszélve. De a sör nem csak energiatartalmát illetően nincs az élvonalban, zsírt egyáltalán nem tartalmaz, tehát a nagy hasú, kövér sörfogyasztók súlyfeleslegét nem ez az ital okozza. Vitathatatlan viszont, hogy a sörben lévő szén-dioxid és alkohol fokozza a gyomornedvek elválasztását, és ezzel éhségérzetet kelt, de mégis, mértékletes sörfogyasztás mellett az elhízás esélye elhanyagolható - áll Hegyesné Vecseri Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem docense előadásában.
Ismert viszont, hogy a sör nyugtató, stresszoldó hatású, segít átvészelni a tavaszi vitaminhiányos időszakot, fényessé varázsolja a hajat, regenerálja a bőrt, ráadásul vannak további, kevéssé közismert kedvező élettani hatásai is. A sörök jelentős mennyiségű antioxidánst is tartalmaznak. A polifenolok és egyéb komlóalkotók antikarcinogén hatásúak: gátolják a rákkeltő vegyületek DNS-károsító hatását, a rákos sejtek szaporodását, akadályozzák a sejtkárosító enzimek szintézisét. Antimikrobális hatásuk következtében fékezik a kórokozó baktériumok szaporodását, és jelentős az antioxidáns hatásuk is. Mindezek mellett a sörben számos vitamin- többek között B2, B6, pantoténsav, folsav, biotin - és ásványi anyag, például kálium, szelén, cink, vas, foszfor is található nem elhanyagolható mennyiségben. Természetesen a sörökben lévő oldott anyagok táplálkozás-élettani jelentőségét nem szabad túlbecsülni.
A válság hatására a hazai sörfogyasztás jelentős mértékben esett, és más országokban sincs ez másképpen. Ahhoz, hogy a fogyasztási kedv élénküljön, a nedű megítélésén, pozícióján is javítani kell. Ez pedig a minőségén kívül számos egyéb tényezőtől is függ. A fogyasztó és a sör találkozásában a legkritikusabb, így a legfontosabb pillanat az, amikor az ital nem üveges vagy dobozos formában, hanem korsóban kerül az inni kívánó elé, ezt tárta fel a Heineken Hungária felmérése. A gyártó hiába tölt tiszta, minőségi, ízletes „folyékony kenyeret" a hordókba, ha a vendéglátóhelyen a nem megfelelő csapolás vagy a higiéniai előírások be nem tartása miatt a fogyasztó nem érzi ezt, amikor belekortyol sörbe. A higiéniai szabályok betartása ugyanis nemcsak egészségügyi okok miatt fontos, hanem azért is, mert ha nem tisztítják kellő gyakorisággal a csapolórendszert, az a sör ízére, illatára és látványára is negatív hatással lesz. Ugyanígy higiéniai okok miatt csapolás közben nem érhet bele a csap a sörbe, mert a külsején lévő szennyeződések is minőségi romlást okozhatnak. Gyakori hiba, hogy csapolás előtt a poharat vagy a korsót nem öblítik ki hideg zuhannyal, így a meleg pohárba érkezik a hideg sör, ami túlzott habzáshoz és így lassú kiszolgáláshoz vezet, ráadásul a szén-dioxid-buborékok a falára tapadnak, aminek következtében gyengül a hab szerkezete, és kevésbé esztétikus lesz a folyadék külleme.
A sörfogyasztási szokásokról, illetve a csapolt sörhöz kapcsolódó fogyasztói attitűdökről 2010 áprilisában a Soproni megbízásából a KutatóCentrum által végzett felmérés eredményei azt mutatják, hogy a fogyasztók nagy része - a megkérdezettek 69 százaléka - szintén úgy gondolja, hogy a csapolt sör minősége a higiéniai szabályok betartásán és a csapolás technikáján múlik. A csapolt sört preferálókra és az üveges sört kedvelőkre is nagy arányban (71, illetve 76 százalékban) jellemző, hogy ha számukra nem meggyőző a csapolás minősége, a személyzet hozzáértése, akkor a vendéglátóhelyeken inkább üveges sört fogyasztanak a csapolt helyett. Érdekes, hogy a megkérdezettek igen tájékozottak a csapolási tudnivalók terén: 83 százalékuk tudja, hogy a sörcsapot rendszeresen tisztítani kell, 64 százalék azzal is tisztában van, hogy a csap nem érhet bele a sörbe, és csak 9 százalék gondolja tévesen azt, hogy nem szükséges a csapot tisztítani, mert azt az átfolyó sör folyamatosan átöblíti.
Az olcsót most is veszik
Kilenc százalékkal csökkent az előző évhez képest 2009-ben a sörgyárak itthoni értékesítése, áll a hazai söreladások közel 90 százalékát adó legnagyobb magyarországi érdekeltségű sörgyártó vállalatokat tömörítő Magyar Sörgyártók Szövetségének április közepi közleményében. Az értékesítés a vendéglátásban jobban csökkent, mint a kiskereskedelemben; ennek látható jele a hordós értékesítés folyamatos visszaesése. Az üveges söröket is kevésbé vásárolják, mint a dobozos csomagolásúakat. A legnagyobb vesztesek a minőségi kategória márkái voltak, az olcsóbb - „gazdaságos" - sörök esetében alig vásároltak kevesebbet. A szövetség szerint a 2010-es gazdasági kilátások sem rózsásak, a fogyasztásban további enyhe csökkenést várnak. Úgy ítélik meg, hogy az ez év elejétől érvényes 10 százalékos jövedékiadó-emelés mind az eladásokat, mind a gazdaságosságot hátrányosan érinti.
A cikk a Piac&Profit magazin 2010/6. számának NHD rovatában jelent meg.
