A baktériumok kommunikációja olyan szerves vegyületek kibocsátását jelenti, amelyek a saját populációk, illetve a többiek viselkedésének a változását is kiváltják – tette közzé Farkas József akadémikus és Mohácsiné Farkas Csillakandidátus az Élelmiszer-vizsgálati Közlemények című tudományos folyóiratban, írta heti elemzésében a mindenár.hu.
Leegyszerűsítve arról van szó, hogy a baktériumok különböző anyagokat állítanak elő, majd azokat elküldik a „szomszédba”, s így a közvetlen közelükben lévő baktériumok is megtudják, hogy a másiknál milyen folyamatok zajlanak, ennek következtében pedig kölcsönhatásba lépnek egymással. Ezt a majdnem intelligensnek nevezhető kommunikáción alapuló együttlétet a tudomány „quorum sensing”-nek nevezi.
Ez a folyamat azért is lényeges, mert a különböző összetevők – mint például az antioxidánsok, tartósítószerek, savanyúságot szabályozó anyagok –, mivel befolyásolják a baktériumok életjelenségeit, az egymás közötti kommunikációjukra is hatnak. A legfrissebb kutatások pedig azt mutatják, hogy a más mikrobákat elpusztító, nagy koncentrációkban használt antibiotikumok kis koncentrációkban kedvező hatást fejthetnek ki.
A tudósok, kutatók eddig is tudták, hogy létezhet kommunikáció a baktériumok között, de nem volt róla részletes információ. A hétköznapokban pedig azért lényeges mindez, mert a baktériumok egymás közötti kommunikációjának meggátlásával számos élelmiszer eltarthatósága meghosszabbítható lenne.
Forrás: mindenar.hu
