Hat különböző európai állatkertből és vadvédelmi központból telepítettek át 14 bölényt Romániába. Az eredeti tervekhez képest négy kérődzőt egészségügyi és adminisztrációs okok miatt nem tudtak a csapattal utaztatni.

Az első csorda, amit 2014 májusában engedtek szabadon, jól alkalmazkodott a területhez. Vadőrök és kutatók egy évig figyelték az állatokat, és megállapították, a kiköltöztetett bölények képesek voltak alkalmazkodni a természethez, visszanyerték a túléléshez szükséges tulajdonságaikat, sőt, sikerült működő csordaszellemet kialakítaniuk.Most már összesen 28-an vannak. A szakemberek azt szeretnék, ha 2024-ig mintegy 300 példány élhetne a Dél-Kárpátokban.

Az összes új bölény egészséges; minden nehézség nélkül foglalták el helyüket egy mintegy 4 hektáros, bekerített területen. Innen kerülnek majd át egy szomszédos, 150 hektáros félig szabad területre. állapotba. A kapunyitáskor egy bika kitört az új csordából a szabadság felé, így ő lett az első bölény, mely több mint 200 év után szabadon barangolhat a Bánságban. Ez a különösen aktív viselkedés valószínűleg a hosszú utazás, az új terület felfedezésének lehetősége miatti stressznek tudható be. A környékbeliek egyébként összegyűltek, és teljesen csendben nézték végig az eseményt. Nem akarták megzavarni a rendkívüli eseményt, az első találkozást a valódi természettel.

Az európai bölény a kontinens legnagyobb vadon élő szárazföldi emlőse. Valaha egész Európában szabadon barangolt, kivéve Észak-Skandináviát, illetve az Ibériai-félsziget és Olaszország déli részét. Az állandó vadászat miatt 1927-ben a vadonban teljesen kihalt. Összesen 54 példány maradt, valamennyi fogságban. Tenyésztésükkel és Közép- és Kelet-Európába történő visszatelepítésükkel lassan ugyan, de sikerült ismét létrehozni néhány vadon élő populációt. Az európai bölény teljes állománya jelenleg 5046 példányra tehető a 2014. januári adatok szerint. Ezek közül mintegy 3230 él szabadon vagy félig szabadon. Ez kevesebb, mint az afrikai keskenyszájú orrszarvúk száma.

Legeléskor a bölény mozaikszerű erdős és füves területeket alakít ki, amitől a táj változatosabb és szervezettebb lesz. Ha ezt az állatfajt sikeresen visszatelepítjük, és élőhelyét megfelelően megóvjuk, könnyebben megőrizhetjük az ökológiai folyosókat a Kárpátok egész területén, és így lehetővé tehetjük a természetes folyamatok kialakulását.

Forrás: WWF Magyarország Alapítvány