Az az amerikai asszony pont ezt élte át, akinek terhessége hetedik hónapjában kiderült: nem a méhében hordja gyermekét, hanem sokkal inkább a szíve alatt: a bordái közt.

Lia még csak 3-4 hónapos várandós volt, amikor elkezdett panaszkodni férjének, hogy heves gyomorfájdalmai vannak, mintha késsel szúrkálnák belülről. Mindenki azt hitte, ezek csak a szokásos kellemetlenségek, amelyeket minden nőnek ki kell állnia.

Sajnos az orvosok is így gondolták, pedig a kismama rendszeres látogatója volt a klinikának. Egyszerűen nem tudták kideríteni, mi okozza az erős fájdalmat, hiszen az ultrahangos vizsgálatok is azt mutatták, minden rendben. Magukban eldöntötték, hogy Lia Tharby is csak egy a nyávogós nők közül, akiknek alacsony a fájdalomküszöbük.

Egy idő után azonban már elviselhetetlenné vált a fájdalom, ekkor vették észre a kórházban, hogy a magzat nem a méhben fejlődik, hanem a méh külső falához tapadva. A megtermékenyített petesejt ugyanis - ahogy Lia kezelőorvosa fogalmaz - eltévedt a huszonnyolc éves nő hasüregében.

A kismamát rögtön a műtőbe tolták, ahol kiemelték gyermekét, Emyleát a hasából. A kislány fejjel lefelé feküdt anyukájában,  lábai a bordák közé ékelődtek, így sem azok, sem tüdeje nem fejlődött ki rendesen. Mégis "túlélte születését", három hónapot töltött kórházban, majd mind a ketten hazatérhettek, egészségesen.

Nem csoda, hogy a doktorok elképzelni sem tudták: a kibírhatatlan fájdalmak mögött ilyen ok rejlik. Ugyanis Emylea a negyedik csecsemő a világon, aki túlélte, hogy nem a méhben fejlődött ki, hanem a hasüregben.

Nemrég egy dél-afrikai eseten döbbent meg a világ, amely talán még furcsább, mint Lia története. A húszéves lány orvosai csak a terhesség utolsó hetében jöttek rá, hogy a magzat a májához tapadva fejlődik! Végül szerencsésen kiemelték a babát, az édesanya azonban sokáig veszélyben volt, ugyanis a méhlepényt és a magzatburkot nem tudták eltávolítani a májról. Így csak reménykedhetnek, hogy felszívódik.

Pedig a méhen kívüli terhesség nem is olyan ritka, a kutatók szerint minden százezredik alkalommal nem a petevezetékbe kerül az érett petesejt, hanem a hasba jut, ahol egy megfelelő helyen beágyazódik.

A tünetek először ugyanolyanok, mint minden terhességnél: hányinger, émelygés, aluszékonyság. A kicsi növekedésével azonban fájdalmassá válnak a magzatmozgások. Rögtön forduljanak orvoshoz, ha a menstruáció elmaradása után barnás vérzés kezdődik! A méhen kívüli terhesség erős hasi vérzéssel vagy bélelzáródással is járhat, az anya akár bele is halhat.

Kismamák, azért ne kedjenek el rögtön rettegni attól, hogy vajon jó helyen növekszik-e a babájuk! A legtöbb bajt meg lehet előzni azzal, ha odafigyelünk önmagunkra, a testünkre, a lelkünkre. És persze, ha valami panaszunk van, ne hagyjuk, hogy pár rutinvizsgálat után szélnek eresszenek minket! Ha úgy érezzük, nincs minden rendben, ragaszkodjunk a mélyebb vizsgálathoz! És nemcsak magunk miatt! Lehet, hogy gyermekünk bánja...