Fordulatos életük során több ezer képet festettek, amelyből a közelmúltban elhunyt Brunner Erzsébet hagyatéka révén 62 alkotás a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum tulajdonába került. Ezeket a festményeket mutatjuk be a Múzeumok Éjszakáján nyíló kiállításunkon.
Brunner Erzsébet és édesanyja a magyar festészet ismert alakjai. Az őáltaluk képviselt 20. századi misztikus festészeti hagyomány, itthon egyelőre kevésbé ismert. Munkásságuk a nagy népszerűségnek és ismertségnek örvendő, Hollósy Simon-féle festészeti iskolához kapcsolódik. A közelmúltban Indiában elhunyt Brunner Erzsébet életműve, a nagyvonalú hagyatéka révén immár a magyar kulturális örökség részévé vált. Végrendeletében 62 alkotását a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumra hagyta. Ezeket a festményeket mutatjuk be a júniusban nyíló kiállításunkon.
Brunner Erzsébet 1910-ben született Nagykanizsán. Édesapja Sass (szül. Brunner) Ferenc festőművész, Hollósy Simon tanítványa, édesanyja, Sassné Farkas Böske, szintén festőművész, művésznevén Mrs. Sass Brunner. A szülők több hazai és külföldi kiállításon vettek részt (Nagykanizsa, Bécs, Nemzeti Szalon, stb.) Anya és leánya 1929-ben hagyták el Magyarországot, és 1930-ban érkeztek Indiába, ahol Rabindranath Tagore sántinikétani egyetemén - a modern indiai művészet és szellemi élet fellegvárában -- töltöttek két évet, majd végérvényesen Indiában telepednek le. Ázsiában és az Egyesült Államokban is voltak kiállításaik. Indiában részei voltak a szellemi-spirituális élet legbelső köreinek, s társaságukhoz tartoztak a kor ismert személyiségei, akiket képeiken is megörökítenek. Delhiben 1950-ben gyűjteményes kiállításuk nyílt. Sass-Brunner Erzsébet 1950-ben halt meg.
Brunner Erzsébet termékeny művészetének egyik elsődleges ihletője az indiai vallásosság, de számos tájkép és portré is szerepel alkotásai között. Buddhistaként élt, részt vett a tibeti menekültek támogatásában. A Delhi Magyar Intézet többször kiállította képeit. 1981-82-ben, hosszú idő után, a két festőnő képeit Magyarországon is ismét kiállították. Brunner Erzsébet 1987-ben képeinek egy válogatott gyűjteményét ajándékozta a kanizsai múzeumnak (30, majd újabb 430 kép). A képekből nyílt kiállításon 1989-ben dr. Marosi Ernő méltatta a két festőnő munkásságát. Brunner Erzsébet 2005-ben hunyt el Delhiben.
A Brunnerek művészete újabb megtestesítője, kristályosodási pontja annak a régtől fogva létező szellemi kapcsolatnak és kulturális hagyománynak, amely Magyarország és India között fennáll, s amely magyar Ázsia-kutatókat és művészeket időről időre gyökereink, szellemi rokonságunk keresése vagy spirituális töltődés céljából Indiába vonzott. A magyarok és az indiaiak között fennálló lelki-szellemi közösség érzése, ha nem is tudományosan igazolható, mégis élő, létező jelenség, melyet indiaiak, ha megnyilatkoznak, éppúgy szükségesnek tartanak mindannyiszor hangsúlyozni, mint amennyire nyilvánvaló ez azokból a nagy szellemi és művészeti teljesítményekből, melyeket e vonzódás időről időre létrehozott. A Brunnerek életműve a Kőrösi Csoma Sándor, Zajti Ferenc, Medgyaszay István és más kutatók, művészek által fémjelzett hagyomány folytatója, s mint ilyen, a magyar-indiai kulturális és művészeti kapcsolatok nagyszerű példája.
A kiállításhoz különleges gyerekeknek szóló kiadvány is készült, amelyhez egy indiai játék a paccsíszí igazán "hoppos" változatát is mellékeltünk.
A kiállítás kurátora: Renner Zsuzsanna
Időtartama: 2007. június 23 - 2008. február 17..
Helyszíne: Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum, 1062 Budapest, Andrássy út 103.
