A szexuális devianciát, ha úgy tetszik, variációkat korábban perverzióként emlegették, és bár már sokkal elfogadóbbak vagyunk, továbbra is negatívumként kezeljük, ha valaki ízlése eltér a megszokottól.  

Persze azt is el kell mondani, hogy egyre jobban akceptáljuk a másságot, így a régen főbűnnek számító homoszexualitást szinte természetesnek értékeljük - ideális esetben persze. Vannak olyan szexuális perverziók azonban, amik nem válhatnak elfogadottá, igaz, más kultúrák ezeket is máshogy kezelik - ilyen például a pedofília.

Ahhoz, hogy véleményt alkothassunk, természetesen ismernünk kell a fogalmakat, amikről beszélünk, bár megértésükhöz a felületes tudás nyilvánvalóan nem elég. A megítélésük pedig nem csak a kulturális, nemzeti és társadalmi környezettől, de a korszaktól is nagyban függ. A normális, az megszokott és az abnormális deviáns szexuális viselkedési formák között pedig nem húzódik éles határ.

A szexuális exhibicionisták úgy képesek orgazmust elérni, ha nemi szerveiket másoknak, leginkább a másik nem képviselőinek mutogatják. Főként fiatalabb, vagy középkorú férfiak érintettek, szertartásuk fontos része, hogy a nőket megijesszék. Izgalmukat az okozza, ha csodálják őket maszturbáció közben. Közülük sokan élnek házasságban, sokan kiegyensúlyozottan, nagy hangsúlyt fektetnek rá, hogy különös szokásaik titokban maradjanak.

A fetisiszták szexuális izgalmukat, orgazmust bizonyos tárgyakkal képesek csak elérni. A legtöbbször ez az eszköz egy ruhadarab, alsónemű, cipő, csizma, kesztyű és így tovább, de tulajdonképpen bármi lehet, akár egy léggömb is. A ruhák azért különösen népszerűek, mert magára a testre emlékeztetnek, így egy melltartó szinte mellformájú lehet, ráadásul az illata emberi, valódi. Sokan a testrészeket imádják, hajat, lábat, kezet, mások az anyagokat különböztetik meg, van, aki a bőrt, vagy a fémet kedveli, más pedig a kasmírt vagy a szőrmét. Egészen furcsa esetekben a testrészek hiánya, a testi fogyaték vált ki szexuális gerjedelmet.

A pedofil felnőtt a szexuális izgalmat, kielégülést egy azonos, vagy ellenkező nemű gyermekkel képes csak elérni. Leginkább olyan embereket érint, akik nehezen alakítanak ki kapcsolatokat, nem találnak maguknak felnőtt szexuális partnert. Gyakran érint olyanokat, akik személyiségzavarral, alkoholproblémákkal küzdenek. Sok esetben kölcsönös maszturbációra kényszerítik áldozatukat, az orális vagy anális kielégülést választják.

A pedofília esetében nagyon fontos megérteni a kulturális különbségeket, hiszen például az arab országokban a fiatal lányokkal való házasság teljesen normálisnak számít. A nyugati kultúrákban az számít betegesnek, ha valaki a pubertás előtti szexuális partnerre vágyik.

A transzvesztizmus esetében a szexuális kielégülést a másik nem ruháinak viselése okozza. Ők általában heteroszexuálisak, főként férfiak, akik női holmikba bújnak. Fontos, hogy vagy kamerával rögzítve, vagy tükörben lássák magukat, hiszen így képesek izgalmi állapotba kerülni. A fogalmat nem szabad összekeverni a transzexualitással, abban az esetben ugyanis a beteg nem képes elfogadni saját nemét, úgy érzi, női/férfi lelke férfi/női testbe van zárva. Ezt nem is szexuális devianciaként, hanem pszichikai gondként szokás említeni.

A voyeur az az ember, aki meztelen, vagy szexuális tevékenységet végző személyek meglesésével képes szexuálisan kielégülni, a frottőr pedig igyekszik tömegközlekedési eszközökön, forgalmas helyeken másokhoz közel kerülni, és dörgölőzni. A kleptománia is lehet szexuális deviancia, ha az izgalmat, az orgazmust a lopás váltja ki.

A szado-mazo talán az egyik legrégebben ismert fogalom, az önmaguknak, másoknak való fájdalomokozás kiváltotta szexuális vágy nem ritka. A szodómia vagy zoofília az állatokkal való közösülést takarja, az erotofónia az anonim telefonhívások által kiváltott szexuális izgalom. A gerontofilek a nagyon idős emberek iránt éreznek testi vágyat, a nekrofilekből a halott testek váltják ki ugyanezt. A koprolália vagy koprofília az ürülékre, annak megnevezésére érzett izgalmat jelenti, a koprofágia pedig az ürülék elfogyasztása miatti vágyat, az urolagnia pedig a vizelet imádatát fedi.

Általában azt gondolom, hogy ami a hálószoba csukott ajtaja mögött történik, az csak arra a két (több) emberre tartozik, aki bent van. Ha nekik jó, ha nem károsodnak sem testileg, sem lelkileg, én bármit képes vagyok tolerálni. Hogy egészen pontos legyek, semmi közöm hozzá, úgyhogy ehhez is tartom magam. A devianciák közül csupán néhány van, amit elítélendőnek tartok, ezek közül pedig a legsúlyosabbnak a pedofíliát érzem. Még akkor is, ha betegség.

Pallósi