Bár az időjárás okozta depresszió a téli szürkeségben és hidegben érthetőbbnek tetszik, mint a durrogó napfényben és melegben, mégis megesik, hogy valakiből pont ezek a legtöbb ember által kellemesnek tartott körülmények hozzák ki a rosszkedvet.
A két különböző évszakhoz kötődő depresszió tünetei eltérők: a télen letargiába süppedő személyek rengeteget alszanak, felszednek pár kilót, és folyamatosan szénhidrát után sóvárognak, míg a nyáron magukba zuhanó emberek tünetei az étvágytalanság, nyugtalanság, álmatlanság és szélsőséges esetekben az öngyilkossággal kapcsolatos fantáziálgatások.
A téli depresszió oka érthető: fény hiányában a szervezetben nő a melatonin, azaz az alvásért felelős hormon szintje. Nyáron azonban ennek pont az ellenkezője áll fenn, tehát az ébrenlétért, élénkségért felelős hormon, a szerotonin dögivel megtalálható a testben. Milyen biokémiai gyökerekre vezethető akkor vissza a nyári levertség?
A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy a túl nagy meleg vagy a túl sok fény idézi-e elő a nyáron jelentkező időszaki érzelmi zavarokat, az azonban biztos, hogy minél közelebb megyünk az egyenlítőhöz, annál nagyobb a nyári letargiások száma.
Mint a depresszió általában, a nyári levertség is sokkal inkább a nőket sújtja, mint a férfiakat. A gyengébbik nem tagjainak napjait nemzőképes éveik során keserítheti meg, de olykor már gyerekkorban beindul az évszakok hangulatmódosító hatásával terhelt folyamat. A kutatók szerint az időszaki érzelmi zavarok öröklődhetnek: a szezonális letargiával diagnosztizált betegek mintegy kétharmadának van olyan rokona, aki komoly érzelmi zavarokban szenved.
A levertség kezelhető gyógyszeres úton, de sokaknál az olyan "praktikák" is beválnak, mint például a reggeli úszás, légkondicionáló használata a lakásban és az irodában, valamint a gyakori zuhanyozás hideg vízzel.
Ha hangulatunk a tiszta ég ellenére beborul, gondolkozzunk el rajta, hogy vajon tényleg van-e okunk búslakodni, vagy csak a meleg évszak túl sok pozitívuma ártott meg kicsit? Mint tudjuk, jóból is...
B. B.