Nemrég ugyanis egy nagyon érdekes és izgalmas könyv került a kezembe. Dr. Karl Kruszelnicki összeállítása, a Legendás tévhitek azokat a történeteket járja körbe, amelyek néha egy-egy kínos hallgatásba fulladt baráti vacsorát megmentenek. De vajon mennyi igaz belőlük? - erre a kérdésre adott válaszokból szemezgettünk.

A Nobel-díjas fizikus, a relativitáselmélet megalkotója, Albert Einstein körül több legenda is kering. A legtöbbet emlegetett, és legironikusabb az, amely szerint a kis Albertet tizenkét éves korában megbuktatták matematikából. A történet valójában nem igaz, a lassan majdnem egy évszázados félreértést az okozta, hogy időközben megváltoztak a tanulmányi minősítéshez használt érdemjegyek, az egyes lett a legjobb. Később azonban a tudós valóban elhasalt egy vizsgán: Svájc egyik műszaki egyetemére felvételizett, ahol a bölcsészettudományi teszten megbukott. Ezen nem is csodálkozunk, nem az ő asztala volt.

A második nagy kérdés az, hogy valóban járt-e ember a Holdon. Lehet, hogy az első percben rávágnánk, hogy persze, hiszen fényképek is készültek az ünnepélyes pillanatról, de ne legyünk ennyire biztosak benne: az amerikaiak húsz százaléka szerint emberi láb még nem érintette a kráteres égitest talaját.

Hogy miért is gondolják ezt? Már több kutató és dokumentumfilm-készítő sorra vette az esetleges bizonyítékokat az "évszázad hazugsága" ellen: az egyik legfontosabb az, mely szerint a Holdon készült fényképeken lévő árnyékok két fényforrásra utalnak, márpedig a Holdat csak egy forrás, a Nap világítja meg. A másik, hogy a földbe szúrt amerikai zászló lobogni látszik a fotókon, pedig a Holdnak nincs légköre, tehát szél sincs. Hogy ki mond igazat: a NASA vagy a szkeptikusok - nem tudjuk. De talán hamarosan erre is fény derül.

És végül lássunk egy igazán fontos, az egészségünkre és életünkre közvetlen hatással levő kérdést: valóban kevesebb nikotin jut be a szervezetünkbe az alacsonyabb nikotintartalmú cigarettából? A válasz igen, bár ez közel sem jelent jót a szervezetünknek. Mert ugyan a reklámok azt sugallják, hogy ezzel jobban járunk, mintha a legsötétebb csomagolású cigit vennénk meg, valójában lehet, hogy így csak még nagyobb rosszat teszünk magunk ellen.

Hogy miért? Mert a nikotinszükséglet kielégítése érdekében a dohányos több cigarettát szív el (hiszen közben azzal is nyugtatja magát, hogy "ez csak light"), ezzel több füstöt inhalál be: több szén-monoxid, ciánhidogén stb. kerül be a szervezetébe. A magas nikotintartalmú cigaretták esetében azonban kevesebb kielégíti a nikotinszükségletet, így kevesebb füstöt és egyéb káros anyagot juttatunk be a testünkbe.

Meglepőek a válaszok, ugye? Lehet, hogy érdemes lenne a többi városi legenda igazságtartalmát is megvizsgálni? Például valóban van igazságszérum? Valóban tisztább a vécéülőke, mint az íróasztal? Tényleg pörsenést okoz a csokoládé? Ön mit gondol?

Szabó Fruzsina