A GfK Hungária Piackutató Intézet "Étkezési szokások" Jelentésében kétévente vizsgálja a magyarországi étkezési szokásokat. A legfrissebb, idei felmérés adatai átalakuló "napirendünk" ékes bizonyítékául szolgálnak. Így arra is fény derül belőle, hogy minden második honfitársunk napjában háromszor étkezik. A naponta négyszer, vagy annál gyakrabban étkezők aránya folyamatosan növekszik (jelenleg 37 százalék), ami arra enged következtetni, hogy a köztes étkezések és a snack-fogyasztás jelentősége egyre nő.

A Jelentés szerint a magyar felnőttek 31 százaléka "inkább rendszertelenül eszik". A fő étkezések közül továbbra is az ebéd az, melyet a többség nem hagy ki, bár jelentősége 2005-höz képest jelentősen csökkent a vacsorát előnyben részesítők javára. Míg 2005-ben a megkérdezettek 72 százaléka ebédelt és 28 százaléka tartotta a vacsorát fő étkezésnek, ez az arány 2007-ben 64 százalék és 36 százalékra változott.

A 2005. évvel összevetve többen vannak azok, akik soha nem reggeliznek (9 százalék), így munkába is általában üres gyomorral érkeznek. A többség - 53 százalék - továbbra sem tízóraizik soha, ellenben 2 százalékponttal nőtt a minden nap tízóraizók hányada. A legtöbben (66 százalék) továbbra is minden nap meleg ebédet fogyasztanak - a hideg ebéd népszerűsége lényegesen kisebb (8 százalék fogyaszt hideg ebédet minden nap, 53 százalék alkalomszerűen, 39 százalék pedig soha).

A köztes étkezések közül az uzsonna a tízóraihoz hasonló adatokat mutat: 9 százalék az, amely minden nap uzsonnázik, 37 százalék alkalomszerűen és 54 százalék soha. A meleg vacsorát fogyasztók aránya a többi fő és köztes étkezéshez képest változott a legnagyobb mértékben. A 2005-ben mért 27 százalékhoz képest idén már 31 százalékot ért el azok aránya, akik minden nap meleg vacsorát esznek; 58 százalékról 56 százalékra csökkent a meleg vacsorát alkalomszerűen és 15 százalékról 13 százalékra meleg vacsorát soha nem fogyasztók aránya.

A tíz legszívesebben fogyasztott élelmiszer között megtaláljuk a hagyományos, főzött leveseket, szárnyasokat, a burgonyát, gyümölcsöket és zöldségeket, a sajtot, tojást, tésztaféléket, de népszerű a kifli és zsömle, valamint a szárazáruféleségek, így szalámi és kolbász is. A válaszadók asztalára tíz leggyakrabban kerülő ételek és italok fogyasztási gyakoriságuk szerint sorbaszedve a fehér kenyér; kávé; hagyományos, főzött levesek; gyümölcsök; ásványvíz; tea; tej; kifli, zsömle; zöldség és a csapvíz.

A megkérdezettek 57 százaléka - saját bevallása szerint - szívesen főz, és a válaszadók nem egészen egyötöde (19 százalék) nyilatkozott úgy, hogy nem tud főzni. Az adatok rámutatnak arra is, hogy a sütés-főzés - talán nem meglepő módon - a nők körében örvend nagyobb népszerűségnek: a hölgyek 83 százaléka, míg a férfiak 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szívesen főz.

A kutatás eredményeinek tanúsága szerint minden negyedik magyar naponta, vagy majdnem minden nap a tűzhely mellé áll és maga készíti el ebédjét, vagy vacsoráját. A sütés-főzés elsősorban a nők napi feladatai közé tartozik: a hölgyek 46 százaléka, míg a férfiak 2 százaléka főz napi rendszerességgel.

Azok számára, akik főzni kevésbé szeretnek, esetleg idejük nem jut rá, számos egyéb étkezési lehetőség létezik. Bár a munkahelyi/iskolai étkezdék szolgáltatásait csak viszonylag szűk kör veszi igénybe, a megkérdezettek 14 százaléka munkahelyi/iskolai étkezdében oldja meg a napi étkezését. Ráadásul ez az a lehetőség, melyet egy héten belül a leggyakrabban - bár nem egészen heti két alkalommal - keresnek fel a válaszadók. Körükben legnagyobb arányt két csoport képvisel: egyrészt a 15-19 éves - középiskolás korú - korosztály, valamint a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, egyedülálló, dolgozó férfiak.

A felmérést a GfK Hungária készítette.

Forrás: NetAktív Kommunikációs Ügynökség