A diabéteszes betegek 90-95 százaléka 2-es típusú cukorbeteg. A kórkép hátterében részben az inzulinrezisztencia, részben a hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjeinek csökkent működése és az így elégtelenné vált inzulinhatás, valamint -elválasztás áll – magyarázza dr. Bibok Györgydiabetológus, a Budai Endokrinközpont főorvosa. E két jellemző ok kezelését tartják szem előtt a terápia megválasztásakor.
A metformin képes a vércukorszint szabályozására úgy, hogy részben gátolja a máj glükózleadását, a bélből a cukor felszívódását, valamint növeli az inzulin hatását, fokozva az inzulinra érzékeny szövetekben a glukóz felhasználását. Korábbi kutatások már felfedezték, hogy a metformin lassíthatja az öregedés folyamatát, és megnövelheti a várható élettartamot. A Cardiff University kutatói - több mint 180 ezer fő részvételével - pedig azt vizsgálták, hogy a készítmény miként befolyásolja a bármely okból bekövetkező halálozást; az inzulinelválasztást serkentő szulfonylureákkal kezelt és a nem diabéteszes egyénekhez képest. Vizsgálataik során a metformin több kedvező tulajdonságára is fény derült: a daganatellenesnek és a szív- és érrendszeri betegségek ellen kedvező, védő hatásúnak bizonyult készítmény a cukorbetegséget megelőző stádiumban lévő betegeknél harmadával csökkentheti a betegség tényleges megjelenését.
Szakmai szempontból, az összes nemzetközi és hazai irányelvet is figyelembe véve egyértelmű tény, hogy a 2-es típusú cukorbeteg kezelését a diéta és mozgásterápia mellett gyógyszeresen metforminnal kell kezdeni kezelni - mondta el dr. Bibok György a vizsgálatra reagálva. A betegek ettől várhatják a legtöbb előnyt, amelyet most azzal erősítenek meg a cikket publikáló kutatók, hogy összehasonlítva más terápiával, itt még az életkilátások is kedvezőbbek. A daganatellenes és kardiovaszkuláris hatás ugyan még vizsgálat alatt áll, de úgy tűnik, előnyösebb, ha adják ezt a készítményt, mintha ha nem, főleg a szulfonylureákkal összehasonlítva.
A kutatók azt is fontosnak tartják megjegyezni, hogy a metformin önmagában nem csodaszer. A cukorbetegség átlagosan 8 évvel csökkenti a várható élettartamot, tehát a betegek életkilátásai így is kedvezőtlenebbek. A betegség hosszú ideig lappanghat, gyakran csak a súlyosabb szövődmények – szem-, vese-, érbetegségek, neuropátia - megjelenésekor kerül sor a diagnózisra. „A kutatás kapcsán azt gondolom, ismét arra kell felhívni a figyelmet, hogy időben szűrjük a cukorbetegséget” – jegyzi meg dr. Bibok György. Forduljunk diabetológus szakorvoshoz, aki ki tudja választani a megfelelő, akár az élettartamot is meghosszabbító terápiát a cukorbeteg számára, ha az nem kontraindikált. Lényeges, hogy a betegek megbeszéljék kezelésüket a szakorvossal, hogy ők is tisztán láthassák mit és miért kapnak a gyógyszeres terápia részeként. (Forrás: www.endokrinkozpont.hu)
