Mi az a gócbetegség?
A gócfertőzés nem más, mint az a folyamat, amely során egy, a szervezet valamely részén fennálló helyi gyulladásból a baktériumok vagy azok toxinjai a szervezet más területeire jutnak, és megbetegítik az ott lévő szerveket. A helyi gyulladás maga a góc, a kiváltott betegség pedig a gócbetegség. Akkor gondolunk gócbetegségre, ha valamely szerv betegségének nem találjuk a közvetlen kiváltó okát. Ilyenek lehetnek többek közt:
- hajhullás (foltos),
- egyes bőrgyógyászati betegségek, például ekcéma,
- ízületi problémák,
- vesegyulladás,
- kisebb, görcsös állapotok,
- gyermekkori asztma,
- nőgyógyászati, főként petefészekkel kapcsolatos betegségek,
- férfi nemi szervekkel, prosztatához kapcsolódó betegségek.
A baktériumok útja
A baktériumok testünk természetes lakói, és ha egyensúlyban van jelenlétük az immunrendszerünk működésével, akkor egészségesek vagyunk. Ugyanakkor, ha felborul az egyensúly, a kórokozók - amelyeknek egyik lehetséges „lakhelye” a szájüreg - a véráramba juthatnak és más szervet károsíthatnak. A szájüregben, a fog körül számos olyan pont van, ahol a baktériumok betegséget okozhatnak.
- Fogágy: a nagy mennyiségű fogkő és a benne tenyésző baktériumok krónikus fogágy-gyulladást okozhatnak, amely a vérző fogíny miatt folyamatos sebfelszínt biztosít a kórokozók szervezetbe jutásához.
- Fogbélüreg: a fogszuvasodás során a kórokozók a szuvas területről a fogbélüregbe, majd a gyökéren keresztül a csontba juthatnak.
- Gyökércsúcs: az itt kialakuló, gyakran tünetmentes krónikus gyulladás szintén lehetőséget ad a toxinoknak, baktériumoknak, hogy a véráramba kerüljenek.
Így ezeket a jelenségeket, valamint még az előretörésben lévő fogak csírazsákját fogászati gócnak tekinthetjük.
Fogászati góckutatás
Gyakran előfordul, hogy egy páciens kifejezetten csak egy fogászati probléma miatt érkezik a fogorvoshoz és mintegy véletlenül derül fény a gócbetegségre, de egyre gyakoribb az is, hogy más szakorvosok küldenek beteget a fogászatra gócbetegség gyanújával.
Ha fogászati góckutatásra érkezik a páciens, elsősorban a szájüreget, a szájnyálkahártyát és a fogínyt vizsgáljuk, de megtörténik a mandulák megtekintése is – ismerteti dr. Iványi Zoltán, az Oxygen Medical fogásza, szájsebésze. – Gyulladás után kutatunk, felmérjük, milyen mértékű a fogkövesség, van-e szuvasodás vagy fogágybetegség. Speciális vizsgálatokkal a fogbél állapotára is tudunk következtetni. Góckutatás során nagyon fontos a panorámaröntgen, amely segít abban, hogy észrevegyük az elő nem tört fogakat és a fogakat körülvevő csontos képletek esetleges elváltozásait. Ha sikerül beazonosítanunk és kezelnünk a bajok forrását, az gyakran életminőség javulást eredményez akár évek óta tartó problémák esetén is.
A nem szűnő, látszólag „ok nélküli” tünetek forrásának kivizsgálása során tehát elengedhetetlen a fogászati vizsgálat, de az éves szűréseken is fény derülhet egy-egy rejtett gócra.
