Egyre több helyen lehet találkozni az önjelölt városszépítők, az úgynevezett gerillakertészek akcióival. Az erőszakmentes civil kezdeményezés lényege, hogy a lakosság hivatalos engedély nélkül virágokat, fákat helyez ki vagy ültet el különböző nyilvános helyeken, ahol arra megítélésük szerint hosszú távon szükség van. Ez a tevékenység sok mindenkit megihlet - Tony Minh Nguyen és a Snowhome tervezői például speciális fegyvert, magokkal töltött kézigránátot álmodtak meg számukra -, így hasonló hazai kezdeményezés is létezik: a Cellux Csoport gyerekek számára szervez gerillakertész-programokat, ahol többek között agyag és magocskák keverékéből készítenek kis állatokat a résztvevők, amelyeket aztán a városi dzsungelben „engednek szabadon".
Másképpen, de ugyancsak a városi környezetet kívánja vonzóbbá tenni az a projekt, amelyet Viktor Vasarely Színes város című könyve inspirált, s melynek célja, hogy Budapest forgalmas, de elhanyagolt helyszíneire vigye a kortárs művészetet úgy, ahogyan azt a világhírű op-art művész elképzelte. Így színes festményekkel díszítik a Flórián téri aluljárót, a Városháza park tűzfalát és a Moszkva tér metrókijáratát. A fényfestőkből, festőművészekből, graffitisekből és újrahasznosított anyagokból dolgozó művészekből álló csapat a norvég királyság és más skandináv országok támogatásával létrehozott Norvég Civil Támogatási Alap kulturális örökségvédelemre kiírt pályázatán indult, és nyert a projekt tervével. Az ötmillió forintos támogatást több mint ezer négyzetméternyi falfelület megfestésére, újrahasznosított anyagokból készülő köztéri szobrok létrehozására fordítják, de készülnek majd rövidfilmek, lesz kerekasztal-beszélgetés a jövő Budapestjének arculatáról, és mindezt összefogó honlap is készül.
A cikk a Piac&Profit 2010/6. számának NHD rovatában jelent meg.
