Kedves, értelmes, figyelmes, gondoskodó, ambiciózus - ő lenne a tökéletes férfi, csupán egyetlen baj van vele: nem szerelmes. Vagy ha mégis, akkor valaki másba. Vajon lehetséges, hogy magunkba bolondítsuk, képes lesz rá valaha is, hogy nőként nézzen ránk, és ne úgy, mint a húgára?

Ha egy férfi barátként tekint ránk, általában nem is figyel nőies oldalunkra. Ezért nem árthat, ha kihangsúlyozzuk azt: sportos ruhák helyett nyugodtan hordjunk szexi, kivágott felsőket, és tűsarkút. Ezzel felhívjuk a figyelmét, hogy bár jó fejek vagyunk, nem csupán haverként tekinthet ránk.

Ezek után következhetnek a célzások: "Jaj, úgy megnevettetsz!", vagy "Ó, bárcsak folyton veled lehetnék!". Jó stratégia, ha mi is elejtünk egy-két bókot: "Milyen jó a hajad!" Ettől dögösnek, szívtiprónak érzi majd magát, és rájön, különösen szereti velünk tölteni az idejét.

Húzzuk meg a határokat!

Az ember általában mindent elmesél a barátjának, de ez nem jó taktika, ha magunkba akarunk bolondítani egy férfit. Azokat a nőket szeretik, akik titokzatosak, rejtélyesek. Ezért aztán jobb, ha meghúzzuk a határokat, és életünk bizonyos részeiről egyáltalán nem mesélünk.

Ráadásul ha minden problémánkat megosztjuk vele, az kétségbeesettnek mutat minket, ami pedig minden jóérzésű pasit elijeszt. Ha mégis kérdezget, egyszerűen le kell szerelni, meg kell mondani neki, hogy nem vagyunk olyan buta libák, akik csajos hülyeségekkel traktálják a férfiakat.

Találjuk meg a közös pontokat!

Rá kell mutatnunk, hogy vannak közös témáink. Ha beszélgetés közben előkerül a kedvenc csapatunk, nyugodtan megjegyezhetjük, hogy mennyire hasonlítunk, hiszen ugyanazt szeretjük. A testi kontaktust sem kell kerülni, sőt, még egyszerűbbé válik minden a barátság miatt. Elköszönéskor nyugodtan megölelhetjük, vagy megérinthetjük a karját, amikor beszélgetünk. Hátha magától rájön, milyen kellemesek is ezek az érintések.

Valljuk meg az érzéseinket!

Néhány hét célozgatás után előállhatunk a farbával. Persze nem kell ajtóstól rontani a házba, de elmesélhetjük, hogy a kollégánk látott minket együtt, és azt hitte, hogy egy pár vagyunk.

Ha minden a terveink szerint alakul, és nem tiltakozik, elhívhatjuk egy randira. Talán már az ő fejében is megfogalmazódott a gondolat, csak nem mert lépni, nehogy elrontsa a barátságot.

Előfordulhat azonban, hogy a célzásaink nem érnek célba, mondjuk a tökéletes férfi közli, hogy szerinte a barátoknak nem kellene randizniuk. Ezek után jobb visszavonulót fújni, és inkább barátként tekinteni a másikra. Ha ez nem megy, akkor jobb megszakítani a kapcsolatot, mert csak szenvedni fogunk a folyamatos visszautasítástól.