Tulajdonképpen kicsi korom óta imádtam a szépségápolási dolgokat, mindig is foglalkoztatott a kézápolás és a kozmetika is. Azért választottam a kozmetikus szakmát mert úgy gondoltam, hogy egy összetett szakma és többféle ágazata is van.
Annyira ismerem magam, hogy tudtam, sokrétű tudok lenni, és itt választhatok olyan irányt ezen belül, amire specializálódni is tudok. Egy dolgot nem tudtam az elején: hogy mennyire fogom szeretni vagy mennyire leszek kitartó, de azt érzem, hogy napról-napra egyre jobban szeretem azt, amit csinálok.
A jelenlegi helyzet sajnos az én életemet is megnehezíti. Úgy döntöttem, hogy kis időre visszavonulok és kivárok. Ez most már körülbelül a nyolcadik hete így van. Az első pár hét nem telt rosszul, de 3-4 hete sajnos lelkileg is megvisel a munka hiánya, de a pénztárcámat is. Egy hete gondolkozom azon, hogyan tudnám visszaállítani nagyjából a dolgaimat, amit persze nagyon nehéz lesz ennyi idő kihagyás után. Fokozatosan fogok elkezdeni dolgozni, s tudom, egyenlőre olyan dolgokat fogok tudni csinálni, ami maszk viseletével lehetséges. Ez nálam a szemöldök- és szempillafestés, a gyantázás (kivéve bajusz), és műszempilla-építés, vagy -töltés. Arckezeléseket még nem vállalnék, az nem lenne veszélytelen.
Szerencsére nem aggódom amiatt, hogy sok vendéget fogok veszíteni, mivel azt gondolom, hogy nyitott és barátságos ember vagyok és a vendégeim többsége is. Jó viszonyt ápolok velük, és igényt tartanak rám. Talán egy manikűrösnek nehezebb lesz a visszaállás, mivel sokan elkezdték otthon maguknak csinálni a körmüket, de egy arckezelést, vagy bizonyos gyantákat, műszempillákat nem fognak tudni megoldani otthon.
A szakmánkhoz tartozik, hogy mivel emberekkel foglalkozunk, egyáltalán nem könnyű néhány vendéggel. Szerintem mindenkinek van késős vendége, olyan is aki 30 perccel hamarabb érkezik és sürget, vagy persze aki esetleg elfelejt eljönni. Természetesen vannak, akik szerencsére pontosan érkeznek. Ez nagyon vegyes. Egy dolgot nem tudok elviselni, ha a vendég semmibe veszi az én időbeosztásomat, és lemondás nélkül nem jön el, utána meg jelentkezik, mintha mi sem történt volna. Ezt egy vendégem már vagy háromszor eljátszotta, de szerencsére azért ez nem mindennapos!
Történnek jó dolgok is persze, például az egyik vendégemmel nagyon jó barátnők lettünk. Az első alkalommal, amikor eljött hozzám, elkezdtük beszélgetni, és kiderült, hogy mennyi közös ismerősünk van, és mennyi közös sztorink. Azóta is nagyon jóban vagyunk.
Összességében szerintem életem egyik legjobb döntése volt, hogy ezt a szakmát választottam, még akkor is, ha a koronavírus-járvány nehéz helyzetet is hozott.
