Az egyik hazai napilap nemrég megjelent cikkének címében úgy fogalmaz: „Újra lesz helyük az elmebetegeknek”. Ezzel ismét stigmatizálás érte a mentális problémákkal küzdőket a magyar sajtóban, "„leelmebetegezték” őket. A betegek azonban nem örülnek annak, hogy a mentális problémával élőket a cikk „leelmebetegezi”, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum szerint továbbá a betegek egyáltalán nem üdvözlik az intézményes el- és kirekesztést sem.

Az elmebeteg kifejezés egy régi kor hangulatát idézi fel, ugyanúgy, mint a körbekerített sárga házak képe. Egy olyan korét, amikor a mentális betegségek korszerű gyógyítása és rehabilitációja még nem volt megvalósítható. Ebben a korszakban persze még a magas vérnyomást is érvágással kezelték! Ahogy ma az érvágás már betiltott gyakorlat, az „elmebetegezés” és az intézményes el- és kirekesztés is a gyógyítás világának panoptikumába való!
A betegek országos érdekvédelmét ellátó Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum már korábban is rámutatott arra, hogy a betegek egyáltalán nem kérik vissza a Lipótot: fontosabbnak tartják a területi ellátás felkarolását, az ellátás minőségének javítását és a betegek méltányos és biztonságos ápolását hazánk egész területén. Azt, hogy soha többé ne lehessen kiskunhalasi ügy, ne legyen kirekesztés és kiszolgáltatottság!
A szkizofréniával élő, Nobel díjas matematikus, John Nash és az életéről Russel Crow főszereplésével készült „Egy csodálatos elme” című film, na meg a korszerű lélekgyógyászati kutatások egyaránt arra tanítanak, hogy van kiút, sokan meggyógyulnak, vagy kezelés mellett tünetmentesek és sokat adhatnak a társadalomnak, – sok köztük a kreatív, művészi tehetségű, tudós ember is.

Újabb kutatások alá is támasztották azt, hogy a kreativitás génjei hasonlóak a mentális betegségekre hajlamosítókkal.
A mentális zavarok gyakoriak: minden pesti bérházban legalább egy ember él köztünk komoly mentális problémával. Mégis sokszor azt érezzük, hogy a nem kezelt emberek viselkednek „elmebeteg” módon. Higgyük el, nincs itt éles határ, bármelyikünk kerülhet olyan élethelyzetbe, ami akár súlyos zavarokat is okozhat a lelki működéseiben! Bárkivel megeshet, hogy amíg társa jókedvű csupán, neki váratlan hatásokat okoz az ital, vagy „ne adj Isten”, a droghasználat. Bárkinél elszakadhat a húr, amikor újra látja a hitel-részletek emelkedését, vagy épp csak újra „beszól” a főnöke.

A médiában is alkalmazott megbélyegzés és diszkrimináció - amelyet a fenti cikk címe is képvisel - nehezíti a lelki problémával élők útját a szakemberhez: ki menne el önként „elmebetegnek”? Nehezíti a kezelt betegek gyógyulását is, hiszen újabb lelki terheket, a felépülés iránti remény feladását eredményezi. Ezért is küzd a korszerű lélekgyógyászat a stigma és a kirekesztés ellen.
A NYITNIKÉK Magyar Antistigma Kezdeményezés (nyitnikek.hu), a Pszichiátriai Világszövetség hasonló programjának résztvevője sok civilszervezetet és magánszemélyt, köztük betegeket, hozzátartozókat tömörít, akik tenni akarnak a stigma csökkentéséért és kérik a médiában dolgozókat, hogy kerüljék a mentális zavarokkal kapcsolatos megbélyegző tárgyalásmódot. Ezzel ők is segítenek abban, hogy a bajban lévő emberek ne tragikus hírek szereplői, hanem a szakemberhez és segítséghez forduló emberek legyenek, akik visszatérhetnek közénk. „Abban is bízunk, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a hivatalos pszichiátriai szervezetek és a kormányzat a betegek képviselőit is megkérdezi majd, milyen ellátást is szeretnének a jövőben” – mondta dr. Harangozó Judit, a Magyar Antistigma Kezdeményezés vezetője.
A sajtóközleményben említett napilap cikke:
Magyar Hírlap:
http://www.magyarhirlap.hu/belfold/ujra_lesz_helyuk_az_elmebetegeknek.html

Nyilatkozatot vállalnak:
dr. Harangozó Judit, a Magyar Antistigma Kezdeményezés vezetője, tel.: +3620 825 0178
Rigó Mária, a Magyar Antistigma Kezdeményezés program-koordinátora, tel: +3670 586 8116
Cserna Károly - beteg, tel: +3630 381 6963

A „Nyitnikék" Magyar Antistigma Kezdeményezés sajtóközleménye