Egyre több ember vállalja fel, hogy nem, illetve nemcsak a saját neméhez vonzódik, illetve hogy belső világa nem adekvát azzal a nemű testtel, amelybe született. Ezek az esetek nem illeszkednek bele a társadalom tradícióiba, így a társadalom tagjai erre az új keletű jelenségre többnyire nagyon hevesen egyszersmind elítélően reagálnak.

A nemi identitás zavar bélyege a merev elutasítással kart karba öltve jár. A "zavar" kifejezés azonban inkább az ítélkezőkről, mint az elítéltekről fest pontos képet. Aki a megaláztatás esélyét, energiát, pénzt nem sajnálva arra törekszik, hogy mondjuk férfiból nővé operáltassa magát, annak igenis pontos képe van a saját nemi identitásáról: nőnek érzi magát, hát nőként is akar kinézni. Zavar, mind kényelmetlen érzés, mind bizonytalanság értelemben inkább a transzszexuális személy környezetében tapasztalható.

"Buzi", "ratyi", "azt se tudja, fiú-e, vagy lány" - a finoman fogalmazva negatív kicsengésű kifejezések mind a társadalom lesújtó véleményét tükrözik azokkal szemben, akik "zavart keltenek" a mind biológiailag, mind szociálisan férfi-nő párokra berendezkedett társadalomban. A kirekesztő játék terminusai egy olyan agresszió megjelenési formái, melynek a "többségben lévők" általában nincsenek is tudatában. Arról az agresszióról van szó, ami a minden fajta diszkrimináció alapjául szolgáló érzelem következménye: a félelemé. A "mástól", az "idegentől" való félelem tehát az alfája a homoszexuálisokkal, biszexuálisokkal és transzszexuálisokkal szembeni ítéleteknek.

A jelenségnek, a félelem kiváltójának függvényében, mára neve is van: homofóbia, bifóbia, transzfóbia.

A homoszexuálisokkal szemben tanúsított félelem, gyűlölet és intolerancia tünetegyüttesével bíró homofób ember hajlamos a melegeket "két lábon járó szexuális beállítottságként" kezelni, tehát nem tudomást venni arról, hogy egy meleg egyén is összetett, komplex személyiség. Ez a homofób ember magatartásának természetesen csak egy szegmense, ugyanúgy, mint az undorodás és a melegekkel való interakció kerülése.

A biszexuálisokkal szemben tanúsított félelem, gyűlölet és intolerancia a bifóbokat többek közt olyan megállapításokra engedi következteti, mint például hogy a biszexuális emberek szimplán melegek, akik ezt nem merik felvállalni, vagy pusztán össze vannak zavarodva a szexuális beállítottságukkal kapcsolatban. Az is tipikus bifób vélemény, hogy valaki csak azért mondja magát biszexnek, mert az manapság trendi.

A transzszexuálisokkal szemben tanúsított félelem, gyűlölet és intolerancia a transzfób személynél olyan véleményekben nyilvánul meg, mint például hogy a transzszexuális emberek mentális betegségben szenvednek, vagy hogy a másik nem ruháinak viselése valamiféle szexuális perverzió.    

Kérdés tehát, hogy ki van jobban, illetve ki van egyáltalán összezavarodva? Az, aki vállalja, hogy személyisége egy bizonyos aspektusa elüt a többségétől, vagy az, aki ehhez a mássághoz csak félelemmel és agresszióval tud viszonyulni?

Forrás: http://multiculturalcenter.osu.edu/Posts/Documents/87_17.PDF

B.B